Így néz ki a gazdasági semlegesség fiskális szemmel – tekintetünket keletre kell vetnünk

Magyarország a finanszírozási források diverzifikálását tűzte ki célul, hogy ne csak nyugati befektetőket, hanem Kínát és az Öböl-menti országokat is bevonja – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen szerdán. A kormányfő szerint gazdaságilag semlegesnek kell lennie Magyarországnak – erről beszélt már korábban Kötcsén is, most részletesebben is kifejtette az elképzeléseit. 

Kötcsén a kormányfő rámutaott, hogy Magyarország egyszerre tud jóban lenni az amerikaiakkal, a kínaiakkal, a japánokkal, az arabokkal meg az Európai Unióval. Hitelezés szempontjából a Kínától kapott hitel mellé említett egy japán és egy katari hitelt is, de erről részleteket nem árult el.

Most kifejtette: a semlegesség lényege, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan pontok, ahol a két világgazdaság összeér, ilyen most Magyarország is.

Orbán Viktor kijelentette, hogy

Nincs konkrét korlát a közgazdaságtanban – mondta –, de megfigyelése szerint aki 90 százalékos GDP-arányos adósságrátát elér, az már nem tud visszafordulni az eladósodottságból. Hozzátette, hogy ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy ne is jusson el eddig a kritikus mértékig, hiszen a koronavírus-járvány után sikerült a 70 százalék körüli szintre szorítani az adósságot. Hozzátette, hogy Magyarország képes arra, hogy ne csússzon vissza a 90 százalék körüli adósság helyzetig. Az államadósságnak csökkennie kell, ehhez pedig fegyelmezett költségvetési politika kell.

Jól fogynak az állampapírok, de jól jön a kínai hitel is

Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (Ecofin) budapesti tanácskozásán azt mondta, hogy Magyarországnak pozitívak a tapasztalatai abban, hogy a lakosságot hogyan lehet bevonni az adósságkezelésbe. A családok részvétele az adósságfinanszírozásban a 2010-es kormányváltáskor csupán 3 százalékon állt, jelenleg 21 százaléknál tart. 

Az állampapírok aránya az elmúlt években az adósságkezelési stratégiával összhangban 20-25 százalék körül alakult a teljes adóssághoz viszonyítva.

Korábban a Világgazdaság megírta, hogy 

az összegből infrastrukturális és energetikai fejlesztések finanszírozhatók. Varga Mihály pénzügyminiszter a hitelfelvétel részleteiről elmondta, hogy a kínai fejlesztési bankoktól most felvett hitel a GDP 0,5 százalékát sem éri el. 

Majd szeptember elején Kínába utazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, és Pekingben találkozott a Bank of China (BoC) és a China Construction Bank (CCB) vezetőivel. A tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt. Később a sajtó arról számolt be, hogy elektromosgépjármű-töltő állomások vidéki telepítésére költheti a kormány a felvett kínai hitel egy részét.   

A magyar adósságkezelés hosszú ideje arra törekszik, hogy a szükséges források begyűjtése több lábon álljon, azaz több forrásból történjen. A több lábon állás érdekében erősítették meg a lakossági forrásbevonást, és szélesítették ki a hazai intézményi finanszírozást, de ugyanez igaz a külföldi forrásokra is – mutatott rá Varga Mihály. Hozzátette: a hagyományos angolszász és európai piacok mellett Katar, Japán és Kína is partner volt az elmúlt években, és tervezik úgynevezett szamurájkötvény kibocsátását is. 

Az Eurostat júliusi közlése szerint 2024 első negyedévében a magyar államadósság a GDP 76 százalékát érte el, amely alatta van az Európai Unió 82 százalékos szintjének.