Kiderült, hogy miért lyukadt ki a költségvetés augusztusban

Az alacsony fogyasztás és a szezonális okok miatt lyukadhatott ki augusztusban a költségvetés, ez derült ki az államháztartás augusztus végi részletes jelentéséből. Mint ismert, a nyár utolsó hónapjában minden idők egyik legnagyobb hiányáról közölt adatokat a Pénzügyminisztérium, miután egyetlen hónap leforgása alatt 414,3 milliárd forinttal nőtt a deficit. Ezzel az első nyolc hónap végére az államháztartás már 2857,7 milliárd forintos halmozott hiánynál és 71 százalékos teljesítésnél jár.

Az augusztusi óriási deficit azért is volt meglepő, mert előzetesen semmi jele nem volt annak, hogy gondban lenne a költségvetés. Júliusban óriási, 213 milliárd forintos többlettel zárt a büdzsé, sőt, május óta kifejezetten kedvező hiányadatok láttak napvilágot. Azért is lehetett bízni a kedvező folytatásban, mert ugyan az áfabevételeknél az eredeti előirányzathoz képest jókora az elmaradás, de tavalyhoz viszonyítva így is 7 százalékkal nőttek az áfabefizetések.

A Pénzügyminisztérium két héttel ezelőtti szűkszavú közleményében ugyanakkor már annyit közölt, hogy az augusztus havi adatokat árnyalja, hogy az adóbevételek – ezen belül is különösen az áfabevételek – szezonalitása miatt ekkor kevesebb bevétel érkezik a költségvetésbe.

Az első nyolc hónap során 4754,8 milliárd forint áfabefizetésnél jár az államkassza, ami 55,5 százalékos teljesítésnél felel meg, azaz valóságos csoda lenne, ha az egész évre tervezett 8574 milliárdos áfabevételi irányzat teljesülne.

A részletes jelentés alapján így alakultak a bevételek az első nyolc hónapban:

• a pénzügyi szervezetek befizetései 174,9 milliárd forint,
• energiaágazat befizetései 203,2 milliárd forint,
• kiskereskedelmi adó 113, 3 milliárd forint,
• jövedéki adók 1073,4 milliárd forint,
• személyi jövedelemadó 2977,5 milliárd forint (347,8 milliárddal több, mint egy éve),
• az uniós programok bevételei 560,6 milliárd forint (272,7 milliárddal kevesebb, mint tavaly ilyenkor).

Ez utóbbi még mindig óriási elmaradásban van éves szinten, összesen 2393 milliárd tervezett a kormány, ennek 23,4 százaléka realizálódott augusztus végéig.

A PM azt is megjegyezte az előzetes adatok közléséről, hogy ha szükséges, további intézkedéseket hoz a hiánycél tartása érdekében. Hogy ennek tulajdonítható-e, hogy múlt csütörtökön egy 130 pontos listát állított össze a kormány azokról a beruházásokról, amelyek megtiltotta a forrásbővítését, nem tudni, mindenesetre a kormány elkötelezett tűnik,  hogy leszorítsa a GDP 4,5 százalékára az ide hiányt.

Felborult a hiánypálya már hónapokkal ezelőtt

Eredetileg a GDP arányában 2,9 százalékos, összegszerűen 2500 milliárd forinttal tervezte meg az idei büdzsét a Pénzügyminisztérium a jelenleginél egy jóval kedvezőbb makropálya mellett. Az ugyan már márciusban nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható 2024-re kitűzött 4 százalékos gazdasági növekedés, ez pedig a büdzsé teljesítését is alaposan megnehezíti. Emiatt és a tavalyi ezermilliárdos áfabevétel-kiesés miatt elemzők és a hitelminősítő intézetek már a tavasz folyamán figyelmeztettek, hogy több százmilliárdos elcsúszás van a költségvetésben, így nyár folyamán valamilyen egyensúlyjavító intézkedésekre biztosan szükség lesz kabinettől. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter végül július elején jelentette be, hogy a védelmi hozzájárulást vet ki a bankokra, multikra és energetikai cégekre, akiktől összegszerűen augusztustól 400 milliárd forint pluszbefizetést várnak.

Mivel a költségvetés hiányát időközben a kormány az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban a GDP 4,5 százalékára emelte, az eredeti tervhez képest 1500 milliárd forintos mozgástér nyílt az államháztartás számára. Ám ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetne Varga Mihály, akinek egyre fontosabb, hogy a költségvetés képes legyen teljesíteni a módosított hiánycélt. Az elmúlt években ez nem jött össze, tavaly például 3,9 százalékos tervből végül 6,7 százalék lett, ami nagyon messze van a 3 százalékos maastrichti kritériumtól. A kormányzat elköteleződését ezzel együtt mutatja, hogy áprilisban 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntött, ami a növekedés helyreállítása szempontjából nem a legkedvezőbb fejlemény.

A Bloomberg korábban arról írt, hogy a választásokig következő másfél évben a kormány a költségvetési hiány elengedésére készül, ezt azonban Varga Mihály kategorikusan cáfolta, egyenesen ötcsillagos fake newsnak nevezte a hírt. A tárcavezető számára pedig vélhetően azért is fontos, hogy tartsa a hiánycélt, mert Orbán Viktor miniszterelnök a hét végén egyértelműen célzott rá, hogy ő lehet a következő jegybankelnök, miután Matolcsy György mandátuma márciusban lejár. Így egyáltalán nem mindegy, hogy mennyire tekintik hitelesnek a piacok Varga Mihály személyét és elköteleződését.