A hazai gyümölcstermesztés jövője: málna helyett banán
A napjainkat, de még inkább a jövőnket alapjaiban meghatározó klímaváltozásra azonnali és teljes struktúraváltással kell felelnie az agráriumnak – mondta Gyuricza Csaba agrármérnök, talajtani szakmérnök, a MATE rektora annak apropóján, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szakmai támogatásával elindult a Nagy Diák Agrárteszt 4. – Mezőgazdálkodj okosan! online vetélkedő első fordulója.
A klímaváltozás miatt drámai változtatásokra lenne szükség
Gyuricza Csaba szerint a talaj- és területhasználatban drámai változtatásokra lenne szükség, így például a szántást egyre több esetben el kellene hagyni.
A szántással ugyanis olyan károkat okozunk a talajban, annyi nedvességet vesztegetünk el, és annyi szerves anyagot égetünk el, amivel hosszú távon elpusztítjuk a termőtalajunkat.
A szakszerű talajállapotot ma már sokkal korszerűbb technológiákkal és szemlélettel, szántás nélküli eszközökkel is el lehet érni.
A klímaváltozás másik nagy kérdésköre a földekben hasznosuló víz mennyisége. Nem a lehulló csapadék mennyisége csökken radikálisan, hanem az egyre emelkedő hőmérséklet és az általa okozott párolgás miatt egyre kevesebb hasznosul a talajban.
Az éves csapadékmennyiség eloszlása is megváltozott: az időjárási szélsőségek miatt sokkal nagyobb az aránya az intenzív csapadékhullásnak, tehát rövid idő alatt leesik nagy mennyiségű csapadék, amit nem tárolunk sem a talajban, sem pedig korszerű csatornahálózatban vagy erre a célra létrehozott tározókban. A MATE rektora szerint talajhasználati rendszerünket ezekhez a megváltozott időjárási feltételekhez kellene igazítanunk, amennyiben 21. századi magyar agráriumról kívánunk gondolkodni a jövőben.
Mediterrán klíma jelent meg meg nálunk is
Ma a magyarországi klíma sokkal inkább hasonlít az 1950-es évek Dél-Európájára, semmint a Kárpát-medencére, nekünk pedig a növények termesztését és az állattartást ehhez kell igazítanunk. Az alkalmazott technológiákon túl a teljes területhasználatot újra kell gondolnunk, elfogadva, hogy akár a megtermelt növény-, akár a gondozott állatfajták tekintetében is változtatásra van szükség.
Olyan növényfajok tűnnek el, amelyek valaha jól érezték magukat a Kárpát-medencében, azonban most már nem megfelelő a klíma a számukra. Ilyen például a szeder és a málna is. Az utóbbi kapcsán a rektor megjegyezte, hogy manapság már csak néhány száz hektáron termelünk málnát, szemben a korábbi több ezer hektárral.
Ugyanakkor megjelennek olyan növények, mint a füge vagy egyes banánfajták, amelyeknek a termesztése korábban elképzelhetetlennek tűnt volna hazánkban.
Versenyt futunk az idővel, hiszen évről évre hatalmas károkat szenvednek el mind a magyar gazdák, mind pedig a hazai nemzetgazdaság – fejezte ki aggodalmát az egyetem rektora. Rámutatott azonban arra is, hogy még a kihívások közepette is látni potenciális lehetőségeket.
- A növénytermesztési alapanyagok esetében,
- a gabonafélékre, kukoricára alapozott feldolgozóiparban,
- élelmiszeriparban,
- az elsődleges, másodlagos feldolgozásban
óriási lehetőségek vannak szinte teljesen kiaknázatlanul.
Ajánlott videók
Fegyverből fűnyíró, papírból mobiltelefon: híres cégek átalakult portfóliója
Címoldalról ajánljuk
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.