Orbán Viktor: ez az egész kezd nagyon hasonlítani a hidegháborúra

„A gazdasági semlegesség új kifejezés, szükség lesz időre, hogy értelmezni tudja mindenki, még nekem is, aki próbálom bevezetni” – erről is beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor pénteken.

A magyar miniszterelnök szokásos rádióinterjúját ezúttal is fél nyolc után adta a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban. Ezúttal speciális körülmények között készült a beszélgetés, hiszen kihelyezett kormányülést tartanak Észak-Macedóniában. A Kossuth rádió ide, Ohrid mellé kísérte el Orbán Viktort.

Észak-Macedóniában ülésezik a magyar kormány

A kormányfő azzal kezdte, hogy ugyan keveset tudunk Észak-Macedóniáról, de ha valaki egyszer eljön ide, biztosan kedvet kap, hogy többet is megtudjon róla, mert ez egy fantasztikus ország. Akkora, mint a Dunántúl, de van kétszáz hegycsúcsa. Mindenkinek azt javasolta, hogy ha a lehetőségei engedik, ide is tegyen egy kört.

Ugyanakkor arról is beszélt, hogy Észak-Macedónia bonyolult hely, amit már a neve is mutat. Harcban alakult ki, korábban Macedóniának hívták, de a görögökkel kialakult konfliktus miatt ezt meg kellett változtatni. Most pedig a bolgárokkal van vitájuk, akik kisebbségi viták miatt blokkolják az uniós csatlakozásukat. Miután Magyarország adja a soros uniós elnökséget, ezért kötelező, hogy ilyenkor el kell menni, és segíteni kell a konfliktusok megoldásában.

Ez az egyik ok, de vannak olyan ügyek, amelyek tartósak. Ilyen a migráció. A migrációs útvonal a 2015-ös nagy bevándorlási hullámnál éppen innen futott. Akkor magyar határőröket küldtek ide, azóta jó viszony alakult ki. A harmadik oka a magyar vizitnek pedig Észak-Macedónia földrajzi fekvése. Ez az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal Görögország irányába.

Gazdasági semlegesség

Orbán Viktor meggyőződése, hogy arra a sok változásra, ami bekövetkezett, ezek együtt megváltoztatták a világgazdaságot, és aki nem próbálkozik új dolgokkal, az ennek a vesztese lesz. Új eszközökre, új gazdaságpolitikára van szükség, ezt nevezik semleges gazdaságpolitikának. „Azt a tendenciát, ami blokkokra szakít szét, ezt Magyarországnak ki kell védenie. Vannak, akik még emlékeznek, milyen volt a hidegháború. Ez most nagyon erre hasonlít. Úgy tűnik, lesz egy nyugati és egy keleti világgazdaság. Nagy nyomás van minden országon, hogy hová tartozzon. De nekünk ezt el kell kerülni, mindkét kereskedelmi blokkal élénk kapcsolatot kell fenntartani” – magyarázta.

A szankciós politikától sok ezer európai cég szenved, ez része a blokkosodásnak. De az első, hogy magunkkal legyünk tisztában. Ha megvan a szilárd irányvonal, akkor minden konfliktusban tudunk olyan álláspontot kialakítani, amely képviseli a magyar érdeket. Nem szabad hagyni, hogy ránk erőltessék, hogy politikai szemüvegen keresztül nézzük a világgazdaságot. Kizárólag a magyar érdekeken keresztül szabad nézni. Csak azt vegyük át a Nyugattól és a Kelettől, ami hasznos és észszerű. Ami nem jó, ami árt, azt utasítsuk el.

Jövőre a magyar gazdasági növekedésnek 3–6 százalék között kell lennie. A blokkosodás viszont nem tesz jót a gazdasági növekedésnek, ennek az tesz jót, ha mindenki szabadon kereskedik. Amikor szankciók jönnek be, elveszítünk gazdasági dinamikát. 

Azok a politikusok, akik blokkosítani akarnak, rossz vágányra terelik az európai gazdaságot, ebben minden közgazdász egyetért. Legutóbb éppen a Draghi-tanulmány világított erre élesen. „Próbálom meggyőzni a kollégáimat, de nagyon nagy nyomás alatt vannak. Nem olyan éles fényben látható ez a számukra, mint nekünk. A mi hátrányunk itt előny. Mi emlékszünk a szocializmusra, a KGST-re, hogy Magyarország nem jutott hozzá a fejlett nyugati technológiához. Nekünk az az érdekünk, hogy Magyarország a technológiai fejlődés élvonalában maradjon, itt gyártsák a legjobb és a legolcsóbb autókat, a zöldenergia és a digitalizáció.”

Amikor az új korszakról beszélünk, olyasmire kell gondolni, amire eddig nem. Ilyen például a munkáshitel. Új megközelítés kell a saját otthonhoz jutás támogatásában. Ha pedig jól csinálják a gazdaságpolitikát, akkor már 2025-ben egy-vagy két lépésben meg kell duplázni a családi adókedvezményt. Lesz állami tőkejuttatási program a kkv-knak. Ha ez mind együtt működni fog, akkor a magyar gazdaság növekedése a 3–5 százalékos sávban lehet. Jelenleg ez 1 százalék fölötti, ami még így is az EU-s élbolyban van. De mi nem akarunk ebbe beleragadni, Magyarországnak meg kell próbálni ebből kitörni, ezt meg tudjuk csinálni.

Orbán Viktor Orbán Balázs 1956-os nyilatkozatáról: hiba volt

Az EU-ban nagy viták vannak. Magyarország ezekben részt vesz. Orbán Viktor úgy látja, jó esély van rá, hogy novemberben tető alá hozzanak egy megállapodást, ami az uniós gazdaság versenyképességét javítja. Ez egy versenyképességi paktum lesz, és azt reméli, hogy novemberben Budapesten sikerül elfogadni.

A migrációs vitára különösen igaz, hogy szólj igazat, és leveszik a fejedet. De ebben Magyarország nincs egyedül. Az olasz miniszterelnök-helyettes sokkal rosszabbul járt, mint ő. Salvinit börtönbe akarják zárni, mert nem engedte kikötni a migránshajókat. Orbán Viktort csak ütik-vágják. Brüsszelben közhelyszámba megy, hogy „ezeknek a fiúknak van igazuk”. A német határszigorítás kapcsán meg is üzente a német kancellárnak, hogy üdv a klubban.

A háborús vita egyre durvulni fog az USA-elnökválasztás miatt. Novemberben eldől, hogy visszafordul-e a háború, vagy sem. Trump a béke elnöke volt, nem indított háborút, ezért a világ békeszerető része neki szurkol. Magyarországon a háborúpárti (ők tipikusan a baloldaliak) és a békepárti (ők a jobboldaliak) között is egyre élesedik a vita. 

Látom, hogy sikerült belekeverni az 56-os forradalom ügyét is. Nekünk is észnél kell lenni, ha az ember ilyen kényes kérdésekről beszél, nagyon pontosan kell fogalmazni, semmilyen kétséget nem szabad hagyni a saját álláspontunkat illetően. A politikai igazgatóm (Orbán Balázs – a szerk.) most éppen félreérthetően nyilatkozott, ami ebben az összefüggésben hiba. Hiszen a mi közösségünk az 1956-os forradalomnak a talaján áll, abból nőtt ki. Nem lenne, ha nem lettek volna az 56-os hősök. A háború, a béke vitájába nem beemelni kell a magyar történelem számunkra szent és sérthetetlen eseményeit és hőseit, mint az 1956-os hősök, hanem inkább távol kell tartani. Nem szeretném, hogyha az orosz–ukrán háború árnyéka rávetődne az 1956-os szabadságharcosok emlékére, akiknek hálával tartozunk. Az ő dicsőségüket kell napirenden tartani, mert ahol nem felejtik a hősöket, újak is születhetnek – fejtette ki.

A miniszterelnök azzal folytatta, hogy nincs kétsége egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem. Biztos benne, hogy 

De mindenesetre figyelni kel arra, hogy amikor a háborúról és békéről szóló nemzetközi viták megérkeznek Magyarországra, ne rombolják le az egyébként fontos belpolitikai vitákat.

Magyarország mindig megvédi magát, régen is megvédte magát, ma is megvédi, a jövőben is meg fogja védeni. Minden lehetséges eszközzel. Úgy, ahogy ezt egyébként a magyar alkotmány mindenki számára kötelezővé is teszi.

Árvízi védekezés: Magyarország ötösre vizsgázott

Orbán Viktor végül az árvízi védekezésre tért ki. Először is köszönetet mondott, mert példásan összefogott megint Magyarország. Baj esetén talán Európában a legerőteljesebben képes Magyarország egy irányba húzni. Ez volt a második legnagyobb dunai árvíz. A 2013-as volt a legnagyobb, akkor is az ő kötelessége volt a védekezés irányítása, ahogy most is. Most könnyebben sikerült elhárítani a bajt, a magyar állam ma hatékonyabb és felkészültebb. Néhány nap alatt kétmillió homokzsákot raktak le az ártérbe, 55 ezer tonna homokot használtak fel, előtte pedig több kilométer mobilgátat is építettek.

Ennek meg lett az eredménye. A környező országokban súlyos anyagi károk keletkeztek, és emberélet is odaveszett. Magyarország ötösre vizsgázott.