Tényleg megszorításokra készül Orbán Viktor? A szakértők nem így látják a beruházási tiltólistát

Nem mennék odáig, hogy megszorításként értékeljem, sokkal inkább racionális takarékoskodási intézkedés, ami egybevág azzal, amit a tanács is szorgalmazott – mondta a Világgazdaságnak Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke. Mint ismert, múlt csütörtökön egy 130 pontból álló lista jelent meg Magyar Közlönyben azokról a beruházásokról, amelyek esetében a kormány megtiltotta a forrásbővítést.

A kormányhatározat szerint kabinet például nem ad több pénzt:

• a Budapest Diákváros – Déli Városkapu fejlesztési programban érintett belügyi vagyonkezelésű ingatlanok kiváltásához szükséges ingatlanokra,
• a Lánchídra és budai Váralagúttal, valamint a hozzájuk kapcsolódó közterületek rekonstrukciójával és fejlesztésével összefüggő intézkedésekre sem,
• a Magyar Állami Operaház működési költségeinek kiegészítő támogatásáról szóló határozathoz,
• továbbá visszavonja a Sorsok Háza Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye – Európai Oktatási Központ megnyitásához szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározatot.

Mindezt ezt sokan úgy értékelték, hogy annyira rossz helyzetben van az államkassza, hogy kormány megszorításokat hajt végre. Bár az augusztusi deficit valóban gigantikus lett, nem így látja azonban a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő és a Költségvetési Tanács elnöke sem.

Óvatossági lépés a 130 pontos csomag

Horváth Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy kiadási kontrollra lesz szükség az év utolsó hónapjaiban, már olyan rövid idő van hátra, hogy a bevételnövelő intézkedések kevésbé tudnak hatásosak lenni. A 130-as listáról úgy vélekedett, elképzelhető, hogy sok köztük olyan, ahol nem is biztosan lett volna kiadás, tehát egy technikai megoldás ez a mostani határozat a kormány részéről. Mindenesetre egy óvatossági lépésnek is megfelel.

– fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke, hozzátéve, úgy látja, elérhető az idei 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycél. Ha lesz is szükség bármilyen további intézkedésre, annak a nagyságrendje biztosan alatta marad az idén bejelentett két intézkedésnek. Előbb, áprilisban 685 milliárd forint beruházás elhalasztásáról döntött a kormány, majd júniusban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette, hogy augusztustól 400 milliárd védelmi hozzájárulást szed be a bankoktól, biztosítóktól és multiktól.

Nagyon hiányoznak az áfabefizetések és az uniós programok bevételei

Ami a költségvetési mostani állapotát érinti, jól láthatóan továbbra is nagyon hiányoznak a fogyasztás típusú adóbevételek. Augusztusban minden idők egyik legnagyobb havi hiányát hozta össze az államháztartás, miután 414 milliárddal hízott a deficit júliushoz képest. A vártnál is rosszabb adatokat a Pénzügyminisztérium szezonális okokkal magyarázta, ugyanakkor a részletes adatok alapján az is látszik, hogy az unió sem nagyon utal. Az első nyolc hónapban mindössze 560 milliárd forint bevétele volt a költségvetésnek az uniós programokból, ami az éves terv 23,4 százalékának felel meg. Összegészében az első nyolc hónap végére már 2857,7 milliárd forinton áll a halmozott hiány, amivel az éves terv 71 százaléka teljesült, tehát még mindig van a módosított hiánytervhez képest 1200 milliárdos mozgástér a büdzsében.

Kiadási sapkát húzott a kormány beruházásokra

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior közgazdásza arra hívta fel a figyelmet a kormányhatározatban szereplő beruházási lista kapcsán, hogy rengeteg tétel esetében nem kiadás csökkentésről, hanem arról van szó, hogy nem ad rájuk több pénzt a kormány, tehát egy kiadási sapkát vagy plafont alkalmaz.

Szerinte ami a költségvetés számai alapján még mindig az látszik, hogy az éves hiány a gazdasági növekedés függvénye. Jelenleg 1,5–1,8 százalék körüli GDP-bővüléssel tervez a kormány, emellett hozott intézkedéseket, amikkel be akarja tartani a hiánycélt.

Az elemző szerint azért sem lehet megszorításokról beszélni, mert eközben épp most készíti elő gazdaságélénkítő csomagot, amelyek várhatón jövőre indulhatnak az új költségvetéssel párhuzamosan.

Jönnek az új beruházások, emelkedik az adókedvezmény

Azt sem kell elfelejteni, hogy az utóbbi időben egyre több beruházást enged ki a kormány a beruházási stop hatálya alól, ami nem azt mutatja, hogy ne lenne egyáltalán mozgástere. Például októberben indulhat el a mohácsi Duna-híd építése, még idén kiírják a feltételes közbeszerzési eljárást az M100-asra, ami talán jövőre megkezdődhet és a legújabb hír, hogy 2026-ban indulhat a Ferihegyi gyorsforgalmi fejlesztése. Ezen felül a kormány jóléti intézkedést is többet kíván költeni. Az ígéretek szerint jövőre megdupláznák a családi adókedvezmény összegét. Ugyanakkor konkrétumok csak novemberben az amerikai elnökválasztás után lesznek ismertek, akkor mutajta be majd a jövő évi „béke” költségvetés tervezetét a Pénzügyminisztérium.