Új Európai Unió: így alakítanák át Brüsszelből – aggódhat Magyarország, visszatérhet a KGST

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a héten bemutatta várva várt stratégiáját az Európai Unió megreformálásáról Mario Draghi. A nagy hírű bankár, akit gyakran emlegetnek Super Marióként is, Ursula von der Leyen egy évvel ezelőtti felkérésére látott neki a munkának, hogy megalkossa a tervet az új Európai Unióról.

Ez tehát most elkészült, és mi tagadás, vaskos lett: az Európai Központi bank egykori elnöke 400 oldalon keresztül sorolja, milyen legyen a jövő Európája. Kulcsfontosságú dokumentumról van szó, még akkor is, ha lehetetlen megjósolni, mi valósul meg belőle.

Teljes részletességgel ismertetni a Mario Draghi-mestertervet meghaladja egy újságcikk kereteit, azonban átfogó képet mégis lehet adni róla, hogy a főbb irányok, elképzelések mindenki számára láthatók legyenek, közöttük ugyanis számos meglepőt is találni.

Ezek feltárásához szakértők segítségét kértük. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója és Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza adott elemzést lapunknak a témában.

Új Európai Unió: így alakítanák át Brüsszelben

Teljes fordulat – így értékelte a Világgazdaságnak a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a Mario Draghi által bemutatott stratégiát, amellyel az Európai Unió versenyképességét próbálnák meg pályára állítani. Szerinte Európa az elmúlt évtizedekben egy mindenkivel mosolygós öregemberként viselkedett, ám ennek most vége. A Draghi-féle csomag egy harcias, protekcionista, felfrissült közösséget formálna az EU-ból.

Központi kérdés, hogy miért van erre egyáltalán szükség. Essősy zsombor szerint azért, mert miközben az Európai Unió szabálykövető kereskedelmet folytat, addig fő riválisai, az USA és Kína mindent megengednek maguknak. „Ahhoz, hogy a versenytársaik legyünk, más harcmodort kell választani” – emelte ki.

Ha ez nem történik meg záros határidőn belül, akkor az európai vívmányok, mint például a szociális és egészségügyi háló vagy a nyugdíjrendszer, a következő öt-tíz évben finanszírozási problémákkal nézhetnek szembe. Ha a versenyképességi fordulat elmarad, csökkenni fognak az adóbevételek, és ez kikezdi ezeknek a nagy jóléti rendszereknek a fenntarthatóságát. „Fájdalmas lépések várhatnak ránk, ha ebbe a radikális változásba nem megyünk bele” – jegyezte meg.

Az utóbbi egyik legmarkánsabb eleme a protekcionizmus, a 440 millió fős európai piac megvédése. Merthogy Európa leszakadása gyorsul: ma még éppen akkora résszel bír – de ez egy negatív folyamat eredménye az EU szempontjából – a globális GDP-ből (17-17 százalék), mint Kína, de az USA 26 százalékos szintje egyre távolibb.

1. Ennek egyik oka az energiaárakban rejlik. Európában összességében 158 százalékkal kell többet fizetni az áramért, mint az Egyesült Államokban, a földgázért pedig 345 százalékkal. Persze ennek részben az is az oka, hogy az elszámolási rendszer idejétmúlt. Még mindig gázalapú, miközben a megújuló források egyre nagyobb teret nyernek.
2. De Európában a humánerőforrás is drágább, a munkavégzésre vonatkozó törvények pedig szigorúbbak. Szemléltetésül: miközben Európában az éves szabadság jellemzően 25-40 nap, addig az USA-ban két hét.
3. Végezetül Európa a digitalizációban is elmaradott, emiatt pedig kevésbé hatékony a termelése.

Draghi arra hívja fel a figyelmet, hogy a kreativitást, az innovációt – ami ott van a vállalati szegmensben – Európában kell tartani, ahogy az amerikai innovációkkal ezt az amerikai adminisztráció megteszi. Az európaiakat viszont az európai piacon való megjelenésük előtt már jellemzően felvásárolják.

Az Európai Unió helyett visszatérhet a KGST

Az anyag legizgalmasabb fejezete azonban Essősy Zsombor szerint a modern kori KGST-piac létrehozásának felmerülése. Ez így szó szerint nem szerepel a dokumentumban, de az igen, hogy az EU tagállamainak az egymással való versenyzése nem üdvös.

El kellene osztani a feladatokat, nem egymással versenyezni, az ellenfelek a külső piacokon vannak. Az EU-n belül minden tagállam csak azzal foglalkozzon, amiben a legerősebb. Ez azt jelenti, hogy összhangba kell hozni az összes európai beruházást, és eldönteni, melyik ország miért felel.

Ez központosítást jelent. Nem az egyes országok erősítik a cégeiket, hanem európai szinten építenek fel bizonyos cégeket, amelyek aztán versenyezhetnek az amerikai és kínai vállalatokkal.

Másrészt viszont az is igaz, hogy új szabályokra van szükség, mert nem versenyezhetünk a régiek alapján. „Persze fura a helyzet, hiszen a bezárkózás visszalépés is egyben, hiszen visszalépünk a szabad piacokról. De mások is ezt csinálják, az EU pedig így már nem mondhatja, hogy nem fog blokkosodni és semleges lesz” – mutatott rá.

Hogy mi valósul meg a gyakorlatban Mario Draghi víziójából, az a jövő zenéje. A MAPI vezérigazgatója szerint az eleve pozitívum, hogy lehet róla vitatkozni, és az sem biztos, hogy a terv teljes egészében alkalmas a kivitelezésre. Egy része (mesterséges intelligencia, digitalizáció) azonban az lehet. Fontos, hogy minél előbb konkrét lépések is történjenek.

Szerinte benne van a pakliban, hogy a nemzetállamoknak valamit fel kell adniuk, ha csak bizonyos területeken is. Ettől továbbra is nemzetállamok maradnának, de legalább egymáshoz könnyebben tudnának kapcsolódni. „Együtt vagyunk erősek. Az egységes piac nagyon jó, de tovább kellene jutni. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt teszetoszaság ezt nem segíti. Ha nem fogunk valamit csinálni, akkor a jelenlegi állapot visszafordíthatatlanná válik” – tette hozzá.

Hol vannak az európai mérnökök?

A Mario Draghi által készített jelentés értékelését két részre kell bontanunk – ezt a megállapítást már Regős Gábor tette. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az első rész a helyzetértékelés. A helyzetértékeléssel nagyrészt egyet lehet érteni, az ebben felsorolt problémák valósak. Természetesen újdonságot nem is feltétlenül jelentenek, csak sok esetben uniós szinten nem kerültek be a politikai diskurzusba eddig.

Ezek alapján helyesen állapítja meg Draghi a versenyképesség fokozásának fontosságát, tekintettel például arra, hogy az Egyesült Államok gyorsabb gazdasági növekedést ér el, és Kína is felzárkózóban van. A jelentés összefoglalja az erősségeket: ilyen például a kialakult jó egészségügyi és oktatási rendszer, valamint a jóléti állam. Az Európa számára hátrányos változások között a magas energiaárakat (ami versenyhátrány Európa számára), a külkereskedelmen belüli térvesztést (csökkenő külső kereslet Kína részéről, Kína térnyerése), illetve a geopolitikai feszültségek kiéleződését emeli ki.

A jelentés taglalja a kontinenst érintő demográfiai problémákat, amelyek mellett fenntartható növekedést kell elérni. A fő kihívásnak ugyanakkor az innovációban való lemaradást értékeli, ide sorolva például a digitalizációt is. Szót ejt a munkaerőpiaci problémákról is, ezen belül is külön fókuszálva a munkavállalók képzettsége és a piac elvárásai közötti eltérésre.

Az eddigi folyamatokat sok esetben dicséri, de kritikát is megfogalmaz, például hogy az energiaigényes iparágak nem csak a magas áraktól szenvednek, a dekarbonizációs célok eléréséhez sem kapnak segítséget, vagy hogy a járműgyártás esetén a klímaváltozáshoz kapcsolódó intézkedéseket nem követték iparpolitikai intézkedések. „Ezt egyébként már a magyar kormányzat is felrótta az uniónak” – mutatott rá Regős Gábor.  

Új Európai Unió: eltörölnék a tagállami vétót

A szakértő azzal folytatta, hogy a problémákra megoldásként kínált 170 javaslat már sokkal inkább megosztó lesz. A javaslatokat összesen tíz téma köré csoportosítják: 

• energia,
• kritikus nyersanyagok,
• digitalizáció,
• energiaintenzív iparágak,
• zöldtechnológiák,
• járműgyártás,
• védelem,
• űripar,
• gyógyszergyártás,
• közlekedés.

A megoldások között vannak előremutatók – például hogy csökkenjen a gáz árának indokolatlanul nagy szerepe az áramár alakulásában –, azonban a javaslatok nagy része általános, nem fordítható le napi cselekvésekre, intézkedésekre. „Két tényezőt emelnék ki, ami nagyon hangsúlyos. Az egyik ilyen az eddig is az uniós szakpolitika középpontjában lévő dekarbonizáció, vagyis zöldátállás. Itt némi ellentmondás is felfedezhető, mert egyrészt kiemeli, hogy az EU ezen a területen kitűzött céljai ambiciózusabbak, mint más országok céljai, ami az ipar számára magasabb költséget és versenyhátrányt jelent. De ezzel párhuzamosan a zöldátállástól várja a versenyképesség jelentős javulását” – magyarázta.

A javaslatcsomag másik központi eleme az EU kormányzásának reformja, ami lényegében a koordináció erősítését, a központi döntéshozatal szerepének növelését jelenti.

Megjelenik például, hogy növelni kell az Európai Tanácsban azon területek arányát, amelyeknél az egyhangú döntéshozatal helyett elegendő a minősített többség. Koordinálni szeretnék az egyes tagállamok között az iparpolitikát, a támogatásokat, a kutatás-fejlesztést, illetve európai szintű akadémiai intézmények létrehozatalát javasolják.

Hitelekre építenék az új Európai Uniót

Ebbe a sorba illeszkedik a 750-800 milliárd eurós beruházási csomag is. Ennek fedezése két forrásból történhet: egyrészt az unió saját bevételeinek növeléséből, továbá valamilyen közös hitelfelvételből. Ez a közös hitelfelvétel már megjelent a koronavírus utáni helyreállítási alap esetében is, amelynek a felhasználása egyébként alacsony, a működése nem az elvártaknak megfelelően halad, és a visszafizetésére is forrást kell még az uniónak találnia.

Ugyanakkor a jelentésben megjelenik az is, hogy az unió túl sokat költ agrárpolitikára, illetve kohéziós politikára. Nem elég, hogy az unió költségvetése méretét tekintve kicsi, de ezekkel a magas arányokkal nem is segíti a közös célok elérését. „Magyarország számára tehát ez a változtatás hátrányos lenne, vélhetően még az eddiginél is kevesebb forráshoz jutnánk. Kérdés, hogy az új forrásoknál mennyire lenne központosítva a források elosztása. Az ilyen elosztású forrásokhoz a keleti tagországok jellemzően nem nagyon jutnak hozzá” – húzta alá Regős Gábor.

Elemzését úgy foglalta össze, hogy a Draghi-javaslatcsomag valós problémákra (innovációs lemaradás, magas energiaárak, alacsonyabb növekedés) világít rá, és a központosítás, az integráció erősítését tűzi ki célul. Mindamellett hogy vannak kétségkívül használható javaslatok, összességében ezek várhatóan nem találnak majd egyöntetűen pozitív fogadtatásra. „A koordinációnak valamilyen nem túl magas szintje segíthet, ám itt pont hogy nem a központi parancs segítene, hanem a meglévő intézmények közötti együttműködés erősítése. Így tud az innováció a gyakorlatban is jobban hasznosulni és így erősödni is” – zárta nyilatkozatát a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.