Árgus szemmel figyeli az MNB, hogy mi történik Amerikában: ezen múlhat a forint sorsa

„A közel-keleti konfliktus eszkalációjának veszélye nagyobb turbulenciákat okozott a piacokon, aminek nyomán csökkent a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóság. Emiatt pedig a jegybank, ahogy korábban többször is jelezte, az óvatos és megfontolt monetáris politika nevében a kamattartás mellett foglalhat állást” – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior közgazdásza. 

Kedden tartja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa soron következő kamatdöntő ülését, ahol ismét terítékre kerül a monetáris kondíciók meghatározása. Legutóbb szeptemberben üléseztek a jegybankárok, akkor 25 bázisponttal 6,5 százalékra csökkentették az alapkamatot, ám Virág Barnabás alelnök azóta többször is utalt rá, hogy szüneteltetheti a kamatvágásokat az MNB. 

A közel-keleti helyzet és a pénzpiaci turbulencia miatt lehet óvatosabb a jegybank

Molnár Dániel rámutatott, az MNB alapvetően négy területet vizsgál a kamatdöntésekhez kötődően:

• az inflációs folyamatokat, 
• a nagy jegybankok kamatpolitikáját, 
• a kockázati megítélést, valamint
•  a gazdasági szereplők bizalmának alakulását. 

Az inflációs folyamatok kedvezően alakultak, szeptemberben a 3 százalékos jegybanki célra mérséklődött az áremelkedési ütem, amely lehetővé tenné a kamatok csökkentését. Az Európai Központi Bank csökkentette az alapkamatot októberben, amely szintén teret engedne a tovább lazításnak, 

Emellett a közel-keleti konfliktus eszkalációja is volatilisebb külső környezetet teremtett az elmúlt időszakban, ez szintén óvatosságra intheti a jegybankot.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője is azt emelte ki, hogy noha a hazai infláció a jegybank céljára csökkent, a kedvező amerikai adatok miatt mérséklődtek a Fed kamatvágásával kapcsolatos várakozások, amivel párhuzamosan a hazai kamatvárakozások felfelé tolódtak. 

– húzta alá az elemző, aki ezúttal kamattartásra számít, korábban is arra számítottak, hogy az idei évben már csak egy kamatvágásra nyílhat lehetőség, melyet nagy valószínűséggel november 19-én hajthat végre az MNB.

Pénzpiaci zavarokat is okozhat az amerikai elnökválasztás

Molnár Dániel azonban későbbre, decemberre datálja, hogy jegybank meglépi az idei utolsó kamatvágását, amit azzal indokolt, hogy Fed döntések alapjaiban befolyásolják a pénzpiaci hangulatot, így pedig a monetáris politika mozgásterét is a feltörekvő piacokon. „A Fed esetében két, 25 bázispontos vágást várunk még az idén, ezt jelezte a jegybank is szeptemberben, illetve most már a piaci szereplők is ezt árazzák, ez pedig praktikusan két kamatcsökkentést tenne lehetővé az MNB részéről is.”

– mondta a Makronóm Intézet szenior közgazdásza.

Beragadhat a 400-as szint fölött a forint árfolyama

Hogy miért gyengült a forint és lépte át a 400-as árfolyamszintet az elmúlt időszakban, abban Molnár szerint két tényező játszott leginkább szerepet:

1. Egyrészről a közel-keleti konfliktus eszkalálódott a hónap elején, ennek hatása megjelent a kőolaj világpiaci árában, de csökkentette a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatvállalási hajlandóságot is, ami a régiós devizák gyengülését okozta. 
2. Ezenfelül a Fed kamatvágásaival kapcsolatos piaci várakozások is felfelé tolódtak, egyébként a jegybank által jelzettre, amely a dollár erősítésén keresztül hatott negatívan többek között a forintra. 

Mindezen tényezők együttesen járultak hozzá a 400 fölé gyengülő árfolyamhoz, és habár a múlt héten a forint megpróbált visszaerősödni ezen szint alá, a vártnál alacsonyabb hazai és magasabb amerikai infláció ismét visszagyengítette.

– figyelmeztetett a Makronóm Intézet szenior közgazdásza.

Varga Zoltán is úgy látja, hogy a geopolitikai kockázatok felerősödése és a gyengébb külső környezet mellett a visszafogott hazai növekedési kilátások is közrejátszottak az árfolyam gyengülésben. A következő időszakban a 397–404-es tartomány lehet bejárható az euró-forint árfolyamában – vélekedett az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.