Elemzők a GDP-ről: óriási meglepetés, újabb ösztönzőcsomag kell a kormánytól

„A harmadik negyedéves GDP-adat közlése előtt már meglehetősen erős negatív hangulat uralkodott elemzői körökben. Arra ugyanakkor senki sem számított, hogy a magyar gazdaság ennyire rosszul teljesít majd” – így értékelte a harmadik negyedéves GDP-adatokat Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. 

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a legpesszimistább várakozásokat is alulmúlta a magyar gazdaság június és szeptember között mutatott teljesítménye. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint mind éves, mind negyedéves bázison 0,7 százalékkal csökkent a kibocsátás, ami azt is jelenti, hogy három év alatt másodjára került technikai recesszióba Magyarország.

Ráadásul Virovácz szerint a revízió révén még a második negyedéves visszaesés is valamivel nagyobb lett, így az elmúlt kilenc negyedévből hat negyedévben csökkent a reál-GDP hazánkban. A mostani visszaesésben az is közrejátszott, hogy a bázis is magas volt, emiatt az előző év azonos időszakához képesti (nyers) volumenindex 1,5-ről mínusz 0,8 százalékra zuhant. Vagyis 2023 második negyedéve után ismét negatív az év per év index is. Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a harmadik negyedéves adat drasztikusan átrajzolta a magyar gazdaságról alkotott idei képet.

Egy újabb zsugorodással vagy stagnálással a záró negyedévben ugyanis még ezt sem tudja majd hozni a magyar gazdaság. A kormányzat által frissen bejelentett gazdasági intézkedések az idei év hátralévő részében aligha hoznak bármiféle élénkülést.

– figyelmeztetett az elemző. Szerinte önmagában az sem nevezhető meglepetésnek, hogy 

• az agrárium, 
• az ipar és 
• az építőipar 

drasztikusan visszafogta a gazdaság teljesítményét. 

Az azonban sokkal inkább, hogy ezen három szektor együttes teljesítménye mintegy 2 százalékponttal járult hozzá a gazdaság visszaeséséhez.

Lehet, hogy Németország rántotta a mélybe a magyar gazdaságot

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője azt emelte ki a vártnál rosszabb GDP-adatok kapcsán, hogy legfontosabb külpiacunk, Németország már hosszabb ideje gyengélkedik. A magas energiaárak, a túlszabályozottság, valamint a versenyképesség romlása egyaránt rontja a német ipar teljesítményét, ami az exporton keresztül a magyar gazdaságra is negatív hatást gyakorol.

Ehhez jött hozzá, hogy az építőipar esetében a vállalatok beruházási hajlandósága romlott az elmúlt időszakban, amely jelentős részben a külső kereslet gyengélkedése nyomán bizonytalan gazdasági környezethez, illetve a gazdaságban meglévő szabad kapacitásokhoz köthető. De az ágazat helyzetét a kormányzati beruházások elhalasztása is visszafogta. 

Egyedül a szolgáltatószektor bővülhetett, melyben jelentős részben a bérek emelkedésének eredményeképp javuló jövedelmi helyzet fogyasztásgeneráló érvényesült, ugyanakkor mérsékli a háztartások körében továbbra is erőteljesen fennálló óvatossági motívum, illetve a külföldi vásárlások (nyaralás és webshopok) felfutása is, továbbá az iparhoz köthető szolgáltatások is megszenvedik a külső kereslet gyengélkedését.

A forint is megszenvedi a gazdaság gyengélkedését

Az elmúlt időszakban tehát a magyar gazdaság rendre alulmúlta a várakozásokat – az a negyedév volt a kivétel, amikor ez nem így történt. Nehéz megmondani, hogyan lesz ebből felzárkózás és érdemi növekedés – értékelt Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint több tényező is gátolja a növekedést. Ilyen

• az uniós források visszatartása, 
• a kedvezőtlen geopolitikai helyzet (és így a külső környezet), 
• a kulcsiparágak – jármű- és akkumulátorgyártás – szenvedése a gyenge kereslet miatt, de talán
• a gyenge fogyasztói és vállalati bizalom is.

Szerinte a szerdai GDP-eredmény nemcsak önmagában rossz hír, ugyanis megnehezíti az idei hiánycél tartását, ezenkívül csökkenti annak valószínűségét, hogy jövőre a növekedés elérje a 3 százalékot. Ráadásául még tovább gyengítheti a forintot, s ennek nyomán a monetáris politikának a korábban vártnál is szigorúbbnak kell lennie. 

„A feladat tehát adott, ebből a rossz helyzetből kellene visszatérni egy növekedési pályára, amelyet a 2010-es évek második felében láttunk. Nem lesz könnyű” – emlékeztetett a szakértő a 2010-es évek elejére jellemző gyenge növekedési időszakra.

A 2025-ös kilátások is bizonytalanná váltak

A jövő évi kilátások kapcsán Virovácz arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem látszódnak olyan jelek, hogy a külső kereslet hirtelen talpra állna vagy a beruházások pillanatok alatt berobbannának. A fogyasztás fellendülése hozhat esetleg javulást, de a mostani közlés kapcsán vélhetően ismét romlik majd a fogyasztói bizalom, ami újabb negatív visszacsatolásként tovább rontja a kilátásokat. 

Ráadásul az, hogy a magyar gazdaság az év eleje óta egyre gyengébben teljesít, az úgynevezett áthúzódó hatás miatt a jövő évi növekedési kilátásokat is rontja. Csupán a technikai hatások következtében – a gyengébb áthúzódó hatás miatt – az ING Bank jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzése 2,9 százalékra módosult. Vagyis úgy tűnik, hogy a kormányzat által kijelölt meglehetősen széles jövő évi növekedési sáv aljának eléréséhez is újabb gazdaságélénkítő csomag válhat szükségessé. Ez ugyanakkor kétségessé teszi a 2025-re tervezett 3,7 százalékos hiánycél teljesíthetőségét – fogalmazott kommentárjában az ING Bank vezető elemzője.

Molnár is azt emelte ki, hogy az elhúzódó felpattanás a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással. 

– tette hozzá a Makronóm Intézet elemzője.