Erasmus és Pannónia program: egymást kiegészítve, párhuzamosan működhetne tökéletesen
Korábbi társadalmi egyeztetését követően a kormány a közelmúltban nyújtotta be a közérdekű alapítványokról szóló törvénymódosító javaslatát. Azt a tervezetet, amely a modellváltott egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumainak és felügyelőbizottságainak működését szabályozza. Az Erasmus program jövőjét érintő rendelettervezet részleteiről Varga-Bajusz Veronika, felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárt kérdeztük.
Mi volt az előzmény?
Az államtitkár szerint Brüsszel folyamatosan nyomást gyakorol Magyarországra a háború-, a migráció- és a genderellenes álláspontja miatt.
Ebbe a támadás sorozatba illeszkedik bele, hogy politikai okokból szándékosan kárt okoz a magyar diákoknak is azzal, hogy akadályozza a magyar egyetemek részvételét az Erasmus és a Horizont programokban. Teszi ezt annak ellenére, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskör
– fogalmaz Varga-Bajusz Veronika, aki szerint ez tehát egy újabb brüsszeli beavatkozás, amely a nemzeti szuverenitás egy részének elvételét célozza.
A hivatalos indoklás szerint ez volt az, amely miatt az uniós miniszterekből álló tanács – az Európai Bizottság javaslatára – közel két évvel ezelőtt kizárta a magyar diákokat az Erasmus+ és a kutatókat a Horizont Európa programból.
Azóta is nagy a csend
„A kormány igyekezett minél előbb lezárni a diszkriminatív, méltatlan eljárást, ezért azóta több uniós biztossal zajlottak tárgyalások, ennek ellenére semmilyen érdemi választ nem kaptunk”– hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika. „Annak érdekében, hogy a bizottság érdemben foglalkozzon az ügyünkkel, úgy döntöttünk: benyújtjuk a törvénytervezetet, mert meggyőződésünk – miként már korábban is az volt, amikor megküldtük az Európai Bizottság felé a javaslatot –, hogy a korábban végigtárgyalt kérdésekre megfelelő választ ad” – hangsúlyozta az államtitkár.
Véleményük nem változott: a magyar kormány szerint az oktatás nemzeti hatáskör, ugyanakkor azt szeretnénk, ha a magyar hallgatók és kutatók továbbra is részt tudnának venni az Erasmus és a Horizont Europe programban – fogalmazott, majd hozzátette, bíznak benne, hogy a mostani törvénymódosítással megoldódik a helyzet.
Mit fogalmaz meg a javaslat?
Miként a szakállamtitkár elmondta, a törvényben az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokat, összeférhetetlenségi kérdéseket rendezik, meghatározva, hogy mely közéleti, politikai szereplők ne vehessenek részt az alapítványok kuratóriumaiban.
A módosítás szerint többek mellett nem lehet kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tag:
- miniszterelnök vagy miniszter,
- főpolgármester, valamint polgármester,
- államtitkár,
- országgyűlési képviselő,
- kormánybiztos.
A törvényjavaslat szerint emellett a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok megbízatása legfeljebb hat évre szólhat, valamint egy alkalommal újraválaszthatóak vagy jelölhetőek.
A Pannónia sikertelensége miatt fontos az Erasmus program újraindítása?
Korábbi sajtóhírek arról szóltak, hogy a kormánynak azért fontos az Erasmus program újranyitása, mivel az annak szüneteltetése óta elindított magyar Pannónia program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében. Egyes hírek szerint augusztusban és szeptemberben a tervezett 8 ezerhez képest csak több mint 700 hallgató indult el külföldre tanulni. Az államtitkár úgy reagált,
ez csúsztatás, 800 hallgató már jelenleg is kint tanul, további 1600-an biztosan kiutaznak, 1500-2000 további, az első félévre vonatkozó pályázat elbírálása pedig még folyamatban van.
Tavaly, amikor még a modellváltott egyetemek hallgatói is részt vehettek az Erasmus programban, az első félév alatt kétezren utazhattak ki, addig a Pannónia programmal idén akár 3000-en is igénybe vehetik a külföldi tanulást ebben a félévben – tájékoztatott.
Miként korábban megírtuk, a Pannonia program meghatározó előnyökkel is bír az Erasmussal szemben: újdonsága, hogy a segítségével nem csupán Európa, de a világ bármelyik egyetemére eljuthatnak a hallgatók, ráadásul garantálja a hallgatók számára a kint szerzett kreditek teljes körű elismerését a küldő egyetemen.
De miért fontos a kormánynak az Erasmus?
Felmerül, ha mindez ilyen siker, miért fontos a kormánynak az Erasmus. Varga-Bajusz Veronika szerint újraindításának hátterében több érv is húzódik. A talán legfontosabb érv egy elvi kérdés, mégpedig annak érvényre juttatása, hogy a magyar hallgatók is ugyanolyan állampolgárai az uniónak, mint a többi tagállam hallgatói.
Az oktatási tárca államtitkára úgy fogalmazott,
a Pannónia egy mobilitásösztönző program, amely a jövőben az Erasmusszal együttműködne, a világ vezető egyetemeire eljuttatva a magyar hallgatókat, oktatókat, kutatókat, teljes kreditelismerést biztosítva a résztvevőknek.
A két lehetőség egymás mellett – úgy látja – exponenciális növekedést tudna biztosítani a nemzetközi kapcsolatokban, tapasztalatszerzésben.
Bár a Pannónia program katalizálja a hazai és külföldi egyetemek közti együttműködéseket, a Horizon programnak olyan felsőoktatási intézmények közt működő kapcsolatai vannak, amelyek visszaállítása nagyon fontos lenne a hazai egyetemek számára – tette hozzá.
Mit vár a kormány a törvény életbelépésétől?
Két brüsszeli igényt továbbra sem emelt be a törvényjavaslatba a kormány: az egyik, hogy az egyetemi oktatók, rektorok ne lehessenek a kuratóriumok tagjai, a másik, hogy a különböző külföldi finanszírozású nonprofit szervezetek, NGO-k jelölhessenek felügyelőbizottsági tagokat. Az oktatási tárca szerint ezek a javaslatok ellenkeznek az akadémiai szabadsággal, teljesen autonómiasértőek.
Varga-Bajusz Veronikától megtudtuk, a javaslatról heteken belül dönthet az Országgyűlés, ám
van benne egy csavar, egy fontos garancia: az csak az Európai Bizottság pozitív döntése esetén léphet majd életbe, vagyis ha visszavonják a magyar hallgatók részvételének lehetőségét blokkoló határozatának idevágó pontját,
mert bár egyértelmű, hogy a hallgatóink, oktatóink, kutatóink miatt kompromisszum készek vagyunk, azért a felsőoktatás nemzeti hatáskör, így az ebbe történő beavatkozásnak feltételei kell legyenek.
Az államtitkár bízik a megegyezésben, de megerősítette, az Európai Bizottság eddigi hozzáállásából az látszik, az Erasmus programmal kapcsolatos döntés nem szakmai, hanem politikai határozat volt, szerinte ezért sem reagálnak, mivel kifogytak a szakmai érvekből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.