A kormány újabb változtatásokra kész az Erasmus program feltámasztása érdekében

A kormány módosítja a közérdekű alapítványokról szóló törvényt annak érdekében, hogy a modellváltott egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és a Horizont programhoz – derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által kedden közzétett törvénymódosítási javaslatból. Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára megerősítette: erre azért van szükség, mert az Európai Tanács által hozott intézkedés valamennyi vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményt, illetve azok összes hallgatóját sújtja.

Miért szűnt meg az Erasmus program?

Két éve kezdődött az ügy, amikor az Európai Tanács a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatosan, jogállamisági aggályokra hivatkozva határozatot hozott, amelynek részeként kizárta az Erasmus programból a hazai modellváló egyetemeket. A helyzet megoldása érdekében a kormány 2023 februárjában távozásra szólította fel az egyetemi vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban ülő kormányzati tisztviselőket – minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszteri biztosokat –, ám a jogszabályhoz nem nyúltak. Az összeférhetetlenségi szabályok változatlanok maradtak, ami az Európai Bizottság számára továbbra is elfogadhatatlannak bizonyult.

A tegnap megjelent törvényjavaslattal ezen változtatna a KIM. Varga-Bajusz Veronika az M1 Ma reggel című műsorában úgy fogalmazott: a minisztérium által tavaly novemberben küldött szabályozási javaslatra immár egy éve nem érkezett válasz az Európai Bizottságtól, ezért úgy gondolták, miután egy törvényalkotási időszak eredménytelenül eltelt, nem várnak tovább, az idei őszi ülésszakban szeretnének pontot tenni az ügy végére. 

– hangsúlyozta Varga-Bajusz Veronika, aki abszolút diszkriminatívnak nevezte a bizottság két évvel ezelőtti döntését. 

Milyen változások történnek?

Az államtitkár beszélt az új törvényjavaslatban található változtatásokról is. Ilyen a határozott idejű kuratóriumi tagság, amelyet a javaslat hat évben maximál, összefüggésben azzal, hogy a modellváltott egyetemek finanszírozási megállapodásai is ennyi időre szólnak. 

A törvényjavaslat értelmében ezentúl nem lehetnek kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagok az egyetemi alapítványokban:

• parlamenti képviselők,
• polgármesterek és a főpolgármester,
• kormánytagok,
• államtitkárok,
• a miniszterelnök politikai igazgatója és nemzetbiztonsági főtanácsadója,
• kormánybiztosok, miniszteri biztosok,
• helyettes államtitkárok,
• a kormányzati főhivatalok és a központi hivatalok vezetői és helyetteseik,
• a kormányhivatal főigazgatója, igazgatója,
• a Nemzeti Fejlesztési Központ főigazgatója és igazgatói,
• járási hivatalvezetők és helyetteseik,
• főosztályvezetők és osztályvezetők.

Ha valaki ezek közül bármelyik tisztséget betöltötte, de lemondott vagy véget ért a megbízása, csak egy év elteltével lehet kurátor vagy felügyelőbizottsági tag egyetemi alapítványban. Az összeférhetetlenséget az Állami Számvevőszék is ellenőrzi. Az összeférhetetlenségi szabályok kiterjednének az egyetemi alapítványok által alapított gazdasági társaságokra is.

Varga-Bajusz Veronika beszélt a kormány által az Erasmus program helyettesítésére elindított Pannonia programról is. Álhírnek nevezte azt az értesülést, amely szerint a program egyelőre nem túl népszerű a diákok körében: a Pannonia programmal

– foglalta össze. Kitért arrra is: a Pannonia program újdonsága, hogy a segítségével nem csupán Európa, de a világ bármelyik egyetemére eljuthatnak a hallgatók, a program garantálja a hallgatók számára a kint szerzett kreditek teljes körű elismerését a küldő egyetemen.