Fényes jövő vár a magyar gazdaságra - akkor is, ha a szerdai GDP-adatok még nem ezt jelzik

Fokozatosan állhat helyre a GDP-növekedés a következő negyedévekben, jövőre pedig már a 3 százalékot is elérheti, felfelé mutató kockázatok mellett – ezt mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat, ám benne van pakliban, hogy a második negyedévhez hasonlóan újfent negatív meglepetést okoznak.

Ezt nemcsak a Világgazdaság nyilatkozó elemzők erősítették meg, akik 0,2 százalékos negyedéves és 0,7 százalékos éves alapú kibocsátás növekedést várnak a június és szeptember közötti időszakra, hanem maga Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is. A tárcavezető október közepén közölte, hogy közel lehetett a nulla százalékhoz a negyedéves alapú GDP-bővülés, ami azért probléma, mert egy újabb mínuszos teljesítménnyel könnyen visszacsúszhat a magyar gazdaság a technikai recesszióba. Mindez meglepő annak fényében, hogy a jövő évi kilátások egyáltalán nem rosszak a jelenlegi ismereteink alapján.

Fokozatosan gyorsulhat a növekedés a magyar gazdaságban

Török Zoltán ugyanakkor kevésbé pesszimista, szerinte enyhén pozitív lehetett a negyedéves alapú növekedés, amit egyrészt azzal magyaráz, hogy az ipar lejtmenete lassulhatott, másfelől a lakossági fogyasztás tovább erősödhetett. Ebből a kettőből adódik egy kismértékű pozitív növekedés.

– mondta az év utolsó hónapjaira vonatkozó előrejelzéséről, tehát egy fokozatosan erősödő GDP-pályával számol. Jövőre várakozásai alapján 3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, amit a fogyasztás mellett a beruházások terén várható fordulat mellett az ipar helyreállása is segíthet. Jelezte, hogy felfelé mutató kockázatokat lát a növekedés terén, a kormányzati élénkítés hatására a növekedés még ennél is magasabb lehet.

Kiegyensúlyozottabb lehet a növekedés 2025-ben

Nem vár jelentős fordulatot a harmadik negyedévben Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki szerint annyira gyatra teljesítményt mutatott az ipar és az építőipar a elmúlt hónapokban, hogy negyedéves bázison csökkenhetett a gazdaság kibocsátása, 0,1-0,2 százalékkal. Ráadásul azt se látja, hogy mitől indulna be az utolsó negyedévben a hazai ipar, hiába kezdődik el a termelés a debreceni BMW-gyárban, az önmagában nem fogja kihúzni a gödörből a szektort. De az építőipar sincs sokkal jobb helyzetben. „Azok a cégek, akikkel én beszéltem, nem azt mondták, hogy annyi munkájuk van, hogy nem tudják elvégezni”. Egyedül a fogyasztás és a szolgáltatások húzhatják leginkább a növekedést, mindenesetre nagy robbanásra idén már nem számít a gazdaságtól.

Ugyan még zajlanak a bértárgyalások , de várakozása szerint a versenyszektorban 7,5-8,5 százalék között nőhetnek a bruttó keresetek 2025-ben, ami 4 százalék alatti infláció mellett 4-5 százalék körüli reálbér-növekedést vetít előre, tehát a fogyasztás továbbra is lendületben maradhat. Ehhez jöhet hozzá a beruházások terén várható fordulat, amit több tényező is támogat:

• a Széchenyi-kártya program novembertől életbelépő 3,5 százalékos hitelkamatai, illetve
• az uniós források meglódulása. 

Ezek egyaránt segíthetnek az építőipar helyreállásában. Az ipar esetében úgy látja, április-május környékétől láthatunk szebb számokat, amivel talán magára talál a szektor, így jövőre összességében ledolgozhatja az idei visszaesését. Várakozásai szerint az idei 1 százalékos növekedés után jövőre 2,8-3 százalékkal növekedhet a GDP.

A kormány semmit sem bízott a véletlenre

Bár a magyar fundamentumai alapvetően rendben vannak, elég csak a stabil munkerőpiacra, vagy magas megtakarítási rátára gondolni, a külső és belső kereslet továbbra is gyenge, ez az, ami leginkább fejtörést okoz a kormánynak, és amire most próbál valamilyen választ adni. Az októberben bejelentett 21 pontból álló Új Gazdasági Akciótervre már csak azért is szükség volt, mert most már lassan két éve, 2022 harmadik negyedéve nem tud a magyar gazdaság felpörögni, a növekedés még a 2 százalékot sem érte el, miközben a kormány célja a legalább 3 százalékos GDP-bővülés. Ez persze érthető volt a magasabb inflációs közegben, de az árnyomás hónapról hónapra mérséklődik és a reálbérek is több mint egy éve emelkednek, tehát a növekedés támogatása igencsak indokolt.

Épp ezért van jelentősége a kormányzat gazdaságpolitikai ösztönző csomagjának, ami egy újabb impulzust adhat a magyar gazdaságnak. A csomag komplexitását mutatja, hogy a béremelések erőltetésén keresztül nemcsak belső fogyasztás felpörgetésére helyezi a hangsúlyt, hanem a kínálati oldal problémáit is kezelni akarja. Kérdések még így is maradtak, nem tudni, hogy milyen lesz az otthonfelújítási program felélesztése, a fiatalok vidéki lakhatásának támogatása vagy a kollégiumépítések felpörgése, mindenesetre az építőipar látványos felfutása szinte borítékolható, ami a GDP-növekedésnek is komoly hátszelet adhat. Ezért is mondhatta Orbán Viktor a Kossuth rádióban múlt pénteken, hogy „2025-ben egy fantasztikus évet fogunk csinálni”.