Lázár János elment Békéscsabára és amit ott bejelentett, azt alig lehet felfogni: rákötik a magyar autópályát a románra, de ez csak a kezdet

Lázár János pénteken Békéscsabán járt Szarvas Péter újra megválasztott független, de kormánypárti támogatottságú polgármesternél, hogy folytassa az Építési és Közlekedési Minisztérium új programját. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy a minisztériumával Magyarországot és a vidéket építik, ennek érdekében pedig felkeresi a partnervárosokat.

Nem minden település van rajta a listán, hanem mintegy tucatnyi megyejogú város, amelyek valamilyen oknál fogva rendkívüli helyzetben vannak, vagy rendkívüli szerepre készülnek. Emlékeztetett rá, hogy 2010-től az Orbán-kormány Alföld-fejlesztési programot folytat, és az elmúlt 14 évben rendkívüli erőfeszítéseket tett, hogy ezt a területet felzárkóztassa a Dunántúl életszínvonalához. Az érintett települések között említette

• Debrecent,
• Szegedet,
• Békéscsabát,
• Szolnokot
• és Kecskemétet.

Ezeket a városokat a magyar kormány szövetségeseinek nevezte, amelyek nagy fejlődési lehetőség előtt állnak, például az egy főre jutó GDP terén. Ezen a ponton kanyarodott rá a Békéscsabára és vonzáskörzetére vonatkozó projektekre.

Rákötik a magyar autópályát a románra, de ez csak a kezdet

Először is az M44-es autópályáról beszélt. Jelezte, hogy az Alföld bekötése ezzel az infrastruktúrával 2016 óta zajlik, és az egyik legnagyobb közúti beruházás: összesen 125 kilométeren épül új autópálya. Közölte, hogy ennek utolsó, 30 kilométeres szakaszát jövő év tavaszán adják át. Kialakítanak egy új M5–M44 csomópontot is, így együttesen

Hangsúlyozta, hogy nagy alföldi közlekedési és gazdasági csomópontokat hoznak létre. Ezzel összefüggésben említette meg az M49-est, amely Nyíregyháza és a romániai Szatmárnémeti között épül. De szóba hozta a Debrecen–Nagyvárad összeköttetést is. Megerősítette, hisz abban, hogy Debrecen lesz Magyarország Hamburgja vagy Müchenje, amely fölveszi a versenyt gazdagságban Budapesttel. Szerinte ettől karnyújtásnyira vagyunk.

Aztán az M4-es autópályát hozta szóba. Ez Szolnoktól Törökszentmiklósig elkészül, és azt tervezik, hogy először Karcag felé, majd Berettyóújfaluig hosszabbítják meg. Ennek kapcsán megint kiemelte Debrecennél a csomópontot, és egy Temesvár–Szeged, valamint egy Békéscsaba–Arad csomópontot is.

Az utóbbival összefüggésben jelezte, hogy az M44-est elviszik Újszalontáig, és rákötik a román közlekedési hálózatra. Ez egy 43 kilométeres új autópályát jelentene Békéscsabától északkeleti irányban, amelynek

Ennek a tervezői szerződését Lázár János már aláírta, ez 6,5 milliárd forintról szól. Az új szakasz megépítését történelmi jelentőségűnek nevezte, mert ezzel Békéscsaba logisztikai csomóponttá is fejlődik, hiszen a keleti teherforgalom itt halad át. Itt tett említést a Lőkösháza–Békéscsaba vasútvonal teljes korszerűsítéséről is, amely 2025-ben készülhet el.

Azt is elmondta, hogy kijelölték az M44-es Békéscsabát hat kilométerrel északra elkerülő, Újszalontáig tartó szakaszának nyomvonalát. Ez azért is fontos, mert Békéscsaba mellett itt egy 300 hektáros ipari park megépítéséről is megállapodtak.

A fejlesztési dömping kvázi magyarázataként a beruházási miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy Békéscsaba nem lehet B kategóriás város, és nem szorulhat be Debrecen és Szeged közé. Majd újabb útépítést jelentett be: az M47-es négysávosítását. Arról is egyezség született, hogy amikor ezt megkezdik, valamikor 2026–2027-ben, akkor először Békéscsaba–Szeghalom között indul a bővítés, majd a második etapban Szeghalom és Berettyóújfalu között.

Mindezeken felül pedig egy déli elkerülő kivitelezését is tervezik, erre Lázár János megkapta a forrást a kormánytól. De a belterületi utak rendbetétele sem maradt ki, ehhez összesen 25 milliárd forintra lenne szükség, ami egy összegben most nem áll rendelkezésre. A következő két évben kétmilliárd forintból a két kilométer hosszú Berényi utat újítják fel, majd minden évben megcsinálnak egy újabb állami fenntartású utat egy előzetesen összeállított rangsor alapján.

Ennyit az utakról, de Lázár János vasúti fejlesztéseket is sorolt. A már ismertetett Lőkösháza–Békéscsaba vonali rekonstrukción túl egy vasúti konténerterminál létrehozása is tervben van, ahogy a békéscsabai nagy pályaudvar felújítása is. A MÁV-Start jelezte, hogy modernebb kocsikat állítanak forgalomba a térségben 2025-től, ahogy az átlagosan 15 éves Volán-buszokat is fiatalabbakra cserélik. Nem kizárt, hogy a buszpályaudvart egybevonják a vasútival, és Lázár János utalt a korábban meghirdetett pályaudvari felújítási programba való bekapcsolódás lehetőségére. 

Azt ígérte, rövidesen ennek részletei is megjelennek, de a fő irány az lenne, hogy a nagyobb, fontosabb magyar pályaudvarok kereskedelmi, egyfajta plázafunkciót is kapjanak, ahogy az Nyugat-Európában is már bevált.