Mi van a magyar építőiparral? – itt a válasz
„Értek már meglepetések máskor is, de igazából nem számítok pozitív mutatókra, hiszen augusztusban senki sem számláz. Bár ez hagyományosan így van, de a 6,5 százalékos mínusszal zárt 2023-as évről a bázisok többsége alacsony, miközben a változásokat ahhoz méri a statisztika” – összegzett Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
Kedden reggel adja ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az augusztus, illetve 2024 első nyolc hónapjának építőipari termelését tükröző adatsorokat.
Az első hét hónapban – közülük is pontosabban 2024 júliusában – markáns változás az új szerződésállományban volt, ami 21 százalékkal magasabb lett az egy évvel korábbinál, köszönhetően a 280 százalékkal megugrott útépítési beruházásoknak. Az építőipari termelést összességében azonban felemás folyamatok jellemezték: havi alapon az ágazat teljesítménye 1,0 százalékkal emelkedett júliusban, míg éves alapon 6,2 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott a tavalyi magas bázis.
Me annyira alacsony az építőipar megrendelésállomány, hogy két-három nagy értékű munka pluszba tudja vinni a százalékokat
– közölte az ÉVOSZ elnöke, aki rámutatott, hogy az idén jó esetben a tavalyi évet tudja hozni az ágazat, de nagy szóródással.
Az is valószínű, hogy 2025 még ennél is nehezebb lesz. A miniszterelnök által személyesen beharangozott lakásépítési boom felpörgetheti ugyan az építőipart, melynek termelése 30 százalékban kötődik a lakásépítésekhez, de ahhoz, hogy mindez már jövőre érezhető legyen, a szerződéskötéseknek legkésőbb 2025 márciusáig fel kell pörögniük.
Nemrég publikált építőipari helyzetértékelést és 2024. évi várakozásokat az ÉVOSZ. A 400 piaci szereplő megkérdezésével minden évben elkészülő konjunktúraindex szerint 2024 első fél évében
a vállalkozások mintegy 60 százalékának csökkent az árbevétele az elmúlt év első fél évéhez mérve,
és ugyanilyen arányban jelzik a cégek az árbevétel-arányos jövedelmezőség gyengülését is.
Az üzleti életet akadályozó tényezők közül meghatározó a megrendelések hiánya, a gazdasági-szakmai szabályozás gyakori változása, a tisztességtelen verseny erősödése.
Az előző évi felméréshez képest (80 százalék)
tovább nőtt azok aránya (81,5 százalék), akik megjelölték a megrendelések hiányát.
Ezt követi
- a gazdasági szabályozás sűrű változása miatti kiszámíthatatlanság 44,4 százalékkal és
- a tisztességtelen verseny 33,3 százalékkal, majd
- a magas adminisztrációs terhek (29,6 százalék) és
- az infláció (26,9 százalék).
- A szakember- és munkaerőhiány csak ezután következik.
Jó hír, hogy a beszerzési nehézségek, a nyersanyaghiány már nem akadályozza a cégek tevékenységét.
Kellemes meglepetés is van a magyar építőipari adatokban
Kellemes meglepetést tartalmaz a mai építőipari gyorsjelentés. A rendelésállomány szépen növekedett, ami kedvező előjel az ágazat jövője szempontjából, de a KSH friss júliusi statisztikájából tükröződő felemás képre minden elemző rámutatott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.