A jegyzett tőke megoszlása alapján a tejfeldolgozó, tejtermékgyártó cégek 58 százaléka volt magyar tulajdonban, ami azt jelenti, hogy növekedett a külföldi tőke aránya a szakágazatban – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) összefoglalójából, amelyben az is szerepel, hogy a tejtermékgyártás dinamikusan fejlődik Magyarországon. A tejfeldolgozásban számszerűleg a mikrovállalkozások vannak többségben, azonban a nyolc legnagyobb cég termelése a tejfeldolgozás több mint 80 százalékát fedi le.
Az agrárkormányzat célkitűzését tekintve – amely szerint Magyarországról nem alapanyagot kellene exportálni, hanem itthon előállítani a magasabb hozzáadott értékű terméket – biztató, hogy az elmúlt években több vállalkozás kezdett bele a tejfeldolgozásba. Ezen belül is a sajtkészítés bővült a legnagyobb mértékben a kézműves, illetve kisipari feldolgozás növekedése révén. Ehhez a támogatások is jelentős mértékben hozzájárultak. Tejhasznú tehéntartásra például tavaly 15,2 milliárd forintot folyósítottak, nemzeti tejtámogatásra 9 milliárd, az iskolatejprogram támogatására pedig 2,2 milliárd forint jutott.
Az új üzemek indítása mellett a nagy cégek közül többen új termékvonalat építettek, emellett számos olyan fejlesztést hajtottak végre, amellyel kapacitásnövekedést értek el, illetve új termékekkel léptek piacra. A másik oldalon pedig voltak olyan cégek, amelyek abbahagyták a termelést.
A felmérés szerint a tejfeldolgozáshoz tartozó hűtőtárolók műszaki kapacitása, befogadóképessége 17,1 ezer tonna volt, és ezek kapacitásának kihasználásában jókora különbségek voltak.
A pasztőrözőberendezések súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 39,6 százalék volt 2023-ban, 2,1 százalékponttal magasabb, mint 2020-ban.
A pasztőrözőberendezések 52,3 százaléka nem érte el a 40 százalékos kihasználtságot, és csupán az üzemegységek ötödénél haladta meg a termelés a 60 százalékos kapacitáskihasználtságot. A termelésben részt vevő legnagyobb öt cég súlyozott kapacitáskihasználtsága 41,1 százalék a pasztőrözőberendezéseknél, míg a pasztőrözött tejféleségeket gyártó vonalaknál 57,6 százalék volt. A pasztőrözőberendezéseknél a legnagyobb öt cég esetében 2020-hoz képest mindhárom kategóriánál növekedés volt tapasztalható 2023-ban.
Az is változás volt 2023-ban 2020-hoz képest, hogy a feldolgozott mennyiség 36 millió literrel csökkent. A beérkezett adatok szerint 2023-ban 772,2 ezer liter tejet pasztőrözhettek volna egy óra alatt, UHT tejből 120,6 ezer litert, míg tejszínből 36,4 ezer litert állíthattak volna elő az adott gyártóvonalon óránként. Az utóbbi körülbelül a felére esett vissza 2020-hoz képest.
Nőtt viszont a natúrsajt-gyártás, óránként 29,9 tonnára, ami 2020-hoz képest 5 tonnával több, és abból adódik, hogy
tavaly több új cég kezdett bele a sajtkészítésbe Magyarországon.
Az egy óra alatt előállított tejkészítményekből a vaj 5,8, a vajkrém 8,9 tonnával vette ki a részét a tej feldolgozásakor. Túróból 20 tonna előállítására voltak képesek a hazai termelők egy óra alatt 2023-ban. A savanyútej és savanyútejszín-készítményeket gyártó vonalak súlyozott átlagos kapacitáskihasználtsága 34,3 százalék (a legjobb öt cégnél 40,9 százalék) volt 2023-ban. A gyártóvonalra az alacsonyabb kihasználtság jellemző, mivel a savanyútej- és tejszínkészítményeket gyártó üzemegységek közel 60 százalékának a kihasználtsága nem érte el a 40 százalékot. A savanyútej- és tejkészítményt gyártók csupán 8 százalékának kapacitáskihasználtsága esett a nagyon magas kategóriába, 80 százalék fölé 2023-ban.
Drágulás volt a tejespultokon
Emelkedtek szeptemberben a tejek és tejtermékek feldolgozói és fogyasztói árai is, és a tejtermelők is lényegesen magasabb árat kaptak a nyers tejért, mint augusztusban vagy egy évvel korábban. A drágulás az exportra kerülő tejet még nagyobb mértékben érintette.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.