Ügyeleti rendszer: vajon miért ekkora a csönd – Győrfi Pál válaszol
Az átalakítás deklarált célja az volt, hogy minden beteg számára egyszerű hozzáférést és magas színvonalú orvosi ügyeleti ellátást biztosítson országszerte. Az első három nap tapasztalatairól akkor azt mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, hogy túlbiztosították a rendszert, a Világgazdaság most arról kérdezte, szükséges-e finomhangolás vagy üzembiztosnak látják a rendszert.
A szóvivő úgy fogalmazott: Budapest csatlakozása az utolsó lépés volt az ügyeleti rendszer átalakításában. „Messze nemcsak Budapest szempontjából volt nagy jelentőségű ez az utolsó lépés, hanem azért is, mert ennek az egységes rendszernek a legtöbb előnyét így tudjuk kihasználni. Most már egységes a 1830 hívószám, ezt kell hívni az egész országban – emelte ki. „A másik fontos előnye, hogy bármelyik legközelebbi ügyeletei ellátóhelyre lehet menni, nem számít a lakcím, mindenütt megkapja a beteg a megfelelő ellátást. Azért nevezzük betegközpontúnak, mert levesszük azt a terhet is a beteg válláról, hogy neki kelljen eldönteni, melyik problémára mi a legjobb megoldás. A telefonban a szakember tájékoztatja, tanácsot ad arról is akár, vegyen-e be gyógyszert. Ha meg kell vizsgálni a beteget, a legközelebbi ügyeleti pontra irányítja a beteget.
Ha nem tud bemenni az ügyeletre a beteg, mert súlyos állapotban van, vagy olyan az élethelyzete, hogy kisbabája van, akkor ügyeleti kocsival kimegyünk és a lakásán látjuk el. Ha az derül ki, hogy komoly baj van, stroke vagy infarktus, akkor az ügyeletre várakozás helyett azonnal mentőautót riasztunk” – tette hozzá Győrfi Pál.
Budapesten minden más, az ügyeleti rendszer is
A fővárosi helyzetet ismertetve az mondta: tudták, hogy Budapest sok szempontból más lesz, mint az ország többi területe. „Olyan rendszert terveztünk Budapestre, ami biztonságra épül. Ehhez képest az első két hét tapasztalatai azt mutatják, nincs sok betegünk. A budapesti szokások mások, itt az ügyeletet kevesebben veszik igénybe, de nem is baj, ha a betegek megtalálják a számukra szükséges ellátási formát. A betegforgalom egyik ügyeleti telephelyünkön sem kirívó, sőt inkább átlag alatti, nem éri el azt a szintet, amire számítani lehetett – összegezte a tapasztalatokat. Azt is hozzátette, még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, bár a tendenciákat látják.
„A budapestiek most tanulják az új rendszert. Eddig magánszolgáltatók végezték ezt a szolgáltatást, a változtatás legfőbb oka ezt volt. Sok bizonytalansággal járt, hogy ahány hely, annyiféle cég látta el az ügyeletet. Arról nem is beszélve, hogy közpénzből működtettük ezeket a magánügyeleteket, és mivel üzleti vállalkozásról volt szó, megjelentek az üzleti élet általános szempontjai is, a magas bevétel és az alacsony költség. Ez most az állami fenntartással felcserélődött egy másik szemponttal: hogy mi a betegek igazi érdeke.”
Voltak ellendrukkerek, de elhalkultak
A szóvivő felidézte, hogy az országos bevezetés idején is sok aggály fogalmazódott meg az újítással kapcsolatban. „Rengeteg ellenérzés volt a változás előtt, ezeknek egy része természetes, hiszen mindig vannak ellenérdekeltek, akik kiesnek egy rendszerből, nem jutnak haszonhoz, így ők nem fogják szeretni. Voltak szándékos rémisztgetések is, amivel el akarták bizonytalanítani az embereket, hogy össze fog omlani a rendszer. Láttuk ugyanezt Budapest esetében, de már csönd van, és azért van csönd, mert működik a rendszer. Mind a benne dolgozók, mind a betegek látják, hogy megalapozatlanok voltak az aggályok” – összegezte ez első hetek tapasztalatait Győrfi Pál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.