Folytatja a magyar kormány a béremeléseket, idén 830 milliárd forinttal többet fordít bérekre, mint tavaly – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában tartott éves meghallgatásán. A tárcavezető szerint amit pénzügy- költségvetési politikában vállaltak korábban, azokat tartani tudták. Kiemelte, hogy rekordon van a foglalkoztatottság, soha ennyien nem dolgoztak a magyar gazdaságban. Nemcsak 6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, hanem kifizették a 13. havi nyugdíjat is, idén eddig már 4200 milliárdot fordítottak a nyugdíjakra.
Ráadásul a tárcavezető szerint idén az infláció 3,6-3,7 százalék lehet, tehát a nyugdíjak vásárlóértéke is növekszik. A rezsicsökkentésről azt mondta, az energiaárak jóval visszafogottabbak, mint 2022–2023-ban. A rezsivédelmi alap működik, ellátja a funkcióját, amivel a magyar családok terheit csökkentjük, jegyezte meg. Varga szerint idén már a gazdaság is növekszik, az első félévben másfél százalékkal bővült a GDP, miközben jelentősen nőtt a fizetések vásárlóereje.
A miniszter elismerte, hogy közben egyensúlyjavító intézkedésekre volt szükség, így 675 milliárd forint értékű beruházás elhalasztásáról döntöttek. Ennek is köszönhető, hogy szeptemberben több mint 200 milliárdos pluszban zárt a költségvetés,
ezzel Varga Mihály szerint a kormány tartani tudja az idei hiánycélt.
Az államadósság kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az adósság szerkezete változik, próbálnak több lábra állni, így Európán kívül Ázsiából is szereznek be forrást. Ugyanakkor az államadósság devizakitettségét igyekszik a kormány csökkenteni, ez korábban 50 százalék fölött volt, most már 30 százalék alatt van, ami szerinte kedvező.
A másik fontos szerkezeti változás a lakosság részvétele az adósságban, a magyar lakosság egyre nagyobb arányban vesz benne részt, ez azért jó, mert nem hedge fund-oknak fizetik ki a kamatokat, hanem a magyar családoknak. Összességében 11 ezer milliárd forint van a lakosság kezében, amit szerint a hitelminősítők is értékelnek, jelenleg mindhárom nagy cégnél befektetésre ajánlott kategóriában van a magyar szuverén államadósság, emelte ki.
A költségvetés szempontjából mindegy, hogy tavasszal vagy ősszel fogadják el, a magyar gazdaság számára már nem
– válaszolta kérdésre a büdzsé elfogadása kapcsán, hozzátéve, hogy a gazdasági szereplőknek azért jó a korai elfogadás, mert időben fel tudnak rá készülni. Úgy látja, az idei évi őszi elfogadás inkább kivétel, erre a bizonytalan gazdasági környezet , illetve az amerikai elnökválasztás miatt volt szükség.
„A magyar kormány nem engedheti meg, hogy egy olyan stratégiai tulajdon, mint a reptér, ne legyen magyar kézben”, mondta a reptért megvásárlását firtató képviselői kérdésre. A kamatkiadások kapcsán azt mondta, abban bíznak, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbbre fordul a nagy jegybankok és az MNB is tett ez irányba lépéseket.
Varga Mihály nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy ne lenne a magyar gazdaságban növekedés, vannak Európában olyan országok, ahol igaz ez az állítás, de Magyarországon biztosan nem. Ő az 1,5 százalékos GDP növekedést eredménynek tartja.
A költségvetésről úgy vélekedett, reméli, december lezárhatják a parlamenti vitát, egyúttal hozzátette, szeretnének ahhoz a fegyelmezett fiskális politikához visszatérni, ami jellemezte a magyar államháztartást 2013 és 2019 között. A kormány tervei szerint jövőre 3,7 százalékos lehet az éves GDP-arányos hiányterv, majd 2026-ban 2,9 százalék.
A vasútfejlesztés kiemelt területe a kormány vidékpolitikájának, örömmel mondhatom, hogy olyan fejlesztések zajlanak, amelyekre 40 éve nem került sor, mondta a vasútról Varga Mihály.
Hozzátette: a Budapest–Belgrád vasútvonal beruházása mellett idén különböző fejlesztésekre 150 milliárd áll a vasút rendelkezésére.
Úgy látja, ma sokkal kiszámíthatóbban és fegyelmezettebben tudnak gazdálkodni az önkormányzatok, mint 2010-ben. Szerinte a gazdálkodásukhoz minden adott, ugyanakkor nem szigetszerűen működnek, valamilyen együttműködésre van szükség a kormányzattal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ugyan 675 milliárd forint beruházás elhalasztásáról döntött a kormány áprilisban, még mindig 2 ezer milliárdot fordítanak beruházásokra költségvetési forrásból.
„A kormány készíti elő a 2025-ös költségvetést, már nem kell sokat aludni és minden kiderül” – mondta a helyi iparűzési adó (hipa) kapcsán.
Elismerte, készül a kormány a hipa átalakítására, egy olyan területfejlesztési alapot hoznának létre, amelyből a járásokat tudnák támogatni.
Varga szerint 110-120 milliárd plusz befizetés keletkezik jövőre a hipából, ezt szeretnék átcsatornázni a járásokba. Beszélt arról is, hogy 238 milliárd forint előleget kellett visszafizetniük a költségvetésbe az önkormányzatoknak a meg nem valósult fejlesztések miatt. Ugyanakkor ha megcsinálják a fejlesztéseiket és összekapják magukat, akkor visszakapják azt a pénzt.
A kormány még nem fejezte be a költségvetés tervezését, válaszolta kérdésre Varga, hozzátéve, hogy megérti Vajda Zoltán DK-s elnök úr türelmetlenségeit, de folyik a munka. Emlékeztette a képviselőtársát, hogy egy olyan frakcióban ül, amelynek kormányzása idején a magyar állam csődbe ment és elvették a 13. havi nyugdíjat. Szerinte nagy teljesítmény a magyar gazdaságtól, hogy úgy tudott két válságot átvészelni, hogy nem kellett külső forrást igénybe venni.
A miniszter az államadósság és hiány kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar költségvetés nem cél, hanem egy eszköz. „Ha valaki ezt nem érti, összetéveszti a szerepeket”, jegyezte meg, ugyanakkor azt mondta, senki nem örül annak, hogy megemelkedett az államadósság és a hiány, de ez más országokban is megtörtén. Példaként emelte ki, hogy Szlovákiban nagyon jelentős megszorításokat hoznak jelenleg, hogy 5 százalék alá szorítsák a hiányt.
Ízlések és pofonok különböznek, de miért rosszabb a kínai pénz?
– tette fel a kérdést Varga Mihály, hozzátéve, hogy örül annak, hogy a kínai elnök, amikor Európába jött, akkor Magyarországra is ellátogatott. Szerinte a kínai beruházások segítenek abban, hogy a növekedés is magasabb legyen.
Jelezte, hogy devizakötvény kibocsátást idén már nem terveznek. Van annyi likviditása a magyar államháztartásnak, hogy kényelmesen finanszírozni tudják az adósságot.
A kínai adósságról azt mondta, hogy olyan elhanyagolható tétel a teljes állományon belül, ami alig látszik. Ezzel együtt elismerte, hogy jobb lenne, ha kisebb lenne az adósságállomány, ezen dolgozik a kormány.
Az Észak-Macedóniának nyújtandó hitel kapcsán arra mutatott rá, hogy Magyarország érdeke, hogy megállítsa a migrációs nyomást, ami délről érkezik, emellett a két ország gazdasági kapcsolata fejlődjön.
Idén úgy számolunk, hogy ezermilliárd forint uniós bevétel érkezik Magyarországra
– mondta az uniós forrásokról, hozzátéve, hogy az az unió sara, ami a helyreállítási alapok körül történnek. Hangsúlyozta, nincs árfolyamcélja a kormánynak, soha nem is volt. Megjegyezte, hogy ha a dollár árfolyama változik, az a világ összes devizájára hatással van, így a forintra is.
A gazdasági semlegesség kapcsán rámutatott a Draghi-jelentés megállapításaira, melyek szerint versenyképességi problémák vannak Európában. Magyarország nem zárkózhat el más lehetőségektől, az energiafüggőségünk egy része még mindig Oroszországhoz köt minket. De a török államokkal való együttműködés és gazdasági haszonnal járhat.
Olyat mondtunk ki, amire az elmúlt években is törekedtünk
– mondta az Orbán Viktor miniszterelnök által megfogalmazott új gazdaságpolitikai irányról, a gazdasági semlegességről Varga Mihály.
„A magyar–amerikai kapcsolatok Donald Trump alatt hasítottak”, mondta az amerikai elnökválasztás kapcsán. Hozzátette, hogy az amerikai választóké a döntés, és a magyar gazdaságnak jobb lenne, ha a béke lenne a szomszédban és befejeződne a háború.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.