Augusztusban kedvező adatok érkeztek a kiskereskedelemből: úgy havi, mint éves alapon bővülni tudott a forgalom: 4,1, illetve 0,8 százalékkal. Míg tehát az előző hónapokban a kiskereskedelem rendre a várakozások alatt teljesített, és nem érte el azt a növekedési ütemet, amelyet a reálbérek emelkedése indokolt volna, a mostani adat már jelzi azt a növekedési szintet, amelyet úgy nagyjából elvárhatunk egy 9-10 százalékos reálbér-emelkedés mellett – értékelte az augusztusi kiskereskedelmi adatokat Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Mint írtuk, idén másodjára sikerült 4 százalék fölé emelkednie a hazai kiskereskedelmi forgalomnak, a kedvező adat főképp az élelmiszerüzletek kiugró, közel 8 százalékos forgalomnövekedésének köszönhető.
Az elemző szerint a fogyasztás bővülése annak is köszönhető, hogy nemcsak a keresetek reálértéke nőtt, hanem a nyugdíjaké is: egyrészt az év eleji 6 százalékos nominális emelkedés nagyjából 2 százalékos reálnövekedést jelent, másrészt a bázisidőszakban pótlólagos emelésre volt szükség, amely novemberben kerül kifizetésre, így egy tavaly augusztusi szinthez képest a növekedés még nagyobb.
Ráadásul a fogyasztás növekedését segíti az is, hogy a keresetek inkább az alacsonyabb bérkategóriákban emelkedtek jobban: ezt támasztja alá, hogy a mediánkereset jobban nőtt az átlagnál.
A fogyasztás növekedésével eddig sem volt gond: a második negyedévben a GDP-ben elszámolt fogyasztás 4,2 százalékkal nőtt éves alapon, ennek azonban egy jelentős része a szolgáltatásoknál, illetve külföldi webshopokban, valamint a határ menti bevásárlóturizmusban jelent meg
– magyarázta az elemző, aki szerint kérdéses, hogy az augusztusi adat azt jelzi-e, hogy az utóbbi esetleg visszább szorult, és a fogyasztás szintje általánosan növekedett, vagy csak egyszeri kiugró adatról van szó. Már csak az áfabevételek és az egyéb fogyasztáshoz kapcsolódó adók szempontjából sem mindegy, hogy hogyan alakul a fogyasztás belföldi része – húzta alá Regős Gábor.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője szerint az élelmiszer-forgalom esetében a fő hajtóerő továbbra is a reálbérek dinamikus emelkedése, ami javítja a háztartások jövedelmi helyzetét. A nem élelmiszer jellegű termékek forgalma ezzel szemben csak lassabb ütemben, 2,9 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest, miközben havi alapon kismértékben, 0,3 százalékkal mérséklődött is. Ebben a szegmensben egyrészről visszafogja a forgalmat az óvatossági motívum, amelynek nyomán a háztartások a nem létfontosságú bevásárlásaikat halasztják, de itt jelenik meg a külföldi vásárlások megugrása is.
Az MNB adatai szerint a második negyedévben a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított külföldi internetes vásárlások, postai és telefonos megrendelések értéke a megelőző évhez képest 22,0 százalékkal, több mint 105 milliárd forinttal emelkedett.
Az elemző szerint ez arra utal, hogy a különböző webshopok elterjedése, kényelmük, valamint árfekvésük miatt egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert a fogyasztók körében, ami visszafogja a kiskereskedelem hazai bővülését, elsősorban a nem élelmiszer-forgalom területén.
Molnár Dániel szerint a kiskereskedelmi forgalom éves alapon a következő hónapokban is érdemi növekedést mutathat, a tavalyi alacsonyabb bázis is segíti ezt. A kérdés inkább az, hogy az augusztus havi bővülés az elkövetkező időszakban is fennmarad-e, illetve bekövetkezik-e fordulat a külföldi online vásárlások terén.
A fogyasztás ezzel együtt is változatlanul a gazdaság fő motorja maradhat, amelyet a reálbérek emelkedése hajthat, a gazdasági növekedés szempontjából ugyanakkor a kulcskérdés az lesz, hogy ez milyen mértékben csapódik le a hazai vállalatoknál, és milyen mértékben importkeresletként.
Regős Gábor hasonlóan vélekedett, úgy véli, hogy a következő hónapokban van még hova nőnie a kiskereskedelemnek, hiszen a nem élelmiszerek esetében bőven látszik erre tér. Ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy a magasan ragadt, és így nemzetközi szinten sokszor nem versenyképes árak ezt mennyire teszik lehetővé, ezen keresztül pedig, hogy az erőteljes fogyasztásbővülés mekkora részben jelenik meg a hazai gazdaságban.
A kiskereskedelmi forgalom folyamatos és gyorsuló bővülését elsősorban a 11 hónapja tartó és dinamikus reálbér-emelkedés (legutóbb 9,4 százalékkal), valamint az alacsony szintre visszaszorított infláció teszi lehetővé – értékelte a kiskereskedelmi forgalom alakulását a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A szaktárca közleményében hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelemben zajló tisztességes és fokozott intenzitású verseny mellett a kormány változatlanul elkötelezett, ezért a folyamatosan zajló fogyasztóvédelmi ellenőrzések mellett továbbra is fenntartja az online árfigyelő működését.
„A következő hónapokban – a várakozások szerint – töretlenül folytatódhat az óvatossági motívum oldódása és a fogyasztás folyamatos visszaépülése, így a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Ezáltal a kiskereskedelmi forgalom erősödése, a turizmus dinamikus növekedése mellett, továbbra is a gazdasági bővülés motorja lesz” – olvasható az NGM közleményében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.