Az erdősítés támogatott, de a klímával és a makkgyűjtőkkel is küzdenek a facsemete-termelők

A facsemeték piaca Magyarországon nem túl nagy, nem is nagyon vagyunk reflektorfényben, amit a támogatási kérdéseknél azért néha érzünk – mondta a Világgazdaságnak Farkas Pál, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) ügyvezetője. Az erdősítés fontos kérdés, és azt azért az Agrárminisztériummal folytatott tárgyalásokkal sikerült elérniük, hogy a csemetékre és géptámogatásra is jusson mintegy kétmilliárd forint forrás, amiből mintegy 1,5 milliárdot sikerült felhasználniuk. 

Az ügyvezető szerint a 480 tagot számláló EESZT zömében kistermelő tagjainak – akik a „kert végében nevelnek valamennyi akácot” – az 50 százalékos önrész magas volt, a nagy erdészetek pedig a kiírásnak megfelelő gépekkel már fel voltak szerelve. Ez a friss támogatási forrás persze ettől függetlenül jól jött az ágazatnak.

Az utolsó elérhető statisztika szerint egyébként a hazai facsemete-előállítás 2022-ben 196 millió darab volt, amelynek a zöme a hazai piacon talált vevőre. A magyar piac pedig akkor élénkül meg, amikor kiírnak egy erdőtámogatási vagy erdősítési pályázatot. Legutóbb azonban a csemetekertesek ebből viszonylag keveset tudtak profitálni, mert a kiírás szerint a makkal való erdősítésre ugyanannyi támogatás járt, mintha csemetével történt volna az erdőtelepítés. A makk pedig értelemszerűen olcsóbb, mint a facsemete, a pályázóknak tehát jobban megérte, ha makkal erdősítettek. Az EESZT egy ideje próbálja elérni, hogy a támogatásnál legyen különbség, a csemete ugyanis nyilvánvalóan több hozzáadott értéket tartalmaz, mint az erdőben összeszedett makk.

Ez a próbálkozás sikertelen volt, így a legutóbbi támogatásnál is az történt, hogy mivel a legtöbben megpróbálták a lehető legolcsóbban kihozni az erdősítést, így  a makkot választották. Volt is olyan év, amikor ez felvitte a makk árát, a 300-400, esetleg 600 forint helyett 1200 forintért lehetett venni egy kilót, de még így is olcsóbb volt a csemetés erdősítésnél. 

Ekkor pedig ott boldog, boldogtalan nekilátott makkot gyűjteni, és bár az ide beérkezett makkok gyenge minőségűek voltak, mégis azt használták fel az erdősítéshez. Idén viszont visszaállt az ár a normál szintre, ugyanis jó volt a hazai makktermés Magyarországon, és itt is beindult a makkgyűjtés. Az EESZT várja a következő pályázatot, aminek a társadalmi vitája az ígéretek szerint hamarosan elkezdődhet, de ez az őszi szezont már nem fogja befolyásolni.

A csemetések számára a szezon egyébként akkor kezdődik, amikor a lomb lehull, és addig tart, amíg újra ki nem hajtanak a fák. Ez korábban biztonságosan október végi, november eleji kezdést takart, ami mostanában már nem igaz: idén is október utolsó napjaiban még 18 fok körüli hőmérséklet volt, nem volt fagy, nem hullik le a csemetéről a levél. Ha ilyenkor emelik ki a földből a csemetét, és teszik be a vermelőbe, akkor jó eséllyel romlik a minősége. Ráadásul hamarabb is tavaszodik, így a szezon rövidebb is lett az utóbbi években. Farkas Pál szerint 

A csemeteszezonnal az is probléma, hogy ősszel az erdészek nem a csemetével és a makkal vannak elfoglalva, hanem a vadászat biztosításával, ami nem is meglepő, mert több bevételt hoz számukra, mint a csemete vagy a makk.

A 2022/2023-as szezon csemetetermelési adataiból egyébként az derül ki, hogy ekkor 196,4 millió, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által ellenőrzött facsemete került a piacra, amelyek közül 139,1 millió egyéves volt. A legnagyobb számban nevelt fafajok közül a

• különböző tölgyekből 63,7 millió,
• akácokból 35,4 millió, míg
• nyárfélékből 23,9 millió került piacra.

A csemetekerteket az időjárás éppen úgy sújtotta, mint a szabadföldön termelő bármely más agrárágazatot, így 2022 után az idei év is meglehetősen gyengére sikeredett. Az ügyvezető szerint már nem lehet öntözés nélkül termelni ebben az ágazatban sem, de sajnos sok olyan tagjuk van, akik nem tudják megoldani a mesterséges vízpótlást.