Ez még nem a Trump-hatás: először jelenhetett meg a magyar boltok áraiban a brutális nyári aszály

Egy hónap után ismét emelkedhetett az infláció Magyarországon: a szeptemberi 44 hónapos mélypontnak megfelelő 3 százalékos fogyasztói áremelkedést követően ugyanis a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint az infláció éves alapon 3,5 százalékkal, havi bázison pedig 0,5 százalékkal emelkedhetett. Mivel kedden teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal a legfrissebb, októberi adatokat, elemzőket kérdeztünk a várakozásaikról.

Még mindig a jegybank célsávjában az infláció

"Szeptemberben az infláció a piaci várakozásoknál kedvezőbben alakult és így éppen a jegybanki célnak felelt meg. Tudtuk azonban akkor is, hogy ez nem lesz állandó: az év végi bázishatások miatt a következő hónapokban ennél magasabb inflációra számíthatunk. Ez azonba nem jelenti az árak drasztikus elszabadulását, sőt, októberben még a jegybanki célsávon belül marad a pénzromlás üteme" – mondta lapunknak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Jelezte, hogy az üzemenanyagárak emelkedése mellett az inflációt októberben felfelé húzhatta a gyenge termés és emiatt az élelmiszerárak emelkedése , illetve minimális mértékben a tranzakciós adó. Bár a forint a hónap során jelentősen gyengült, ennek hatását az októberi inflációs adat vélhetően még nem tartalmazza majd, ugyanis, hogy az adatokat a hónap első 20 napján veszik fel, ennyire pedig jellemzően nem gyors az átárazás. Az eurózóna pénzromlása is ráadásul gyorsult a bázishatások miatt ebben a hónapban, 1,7 százalékról 2,0 százalékra. A szolgáltatások esetében most nem számítunk nagyobb átárazásokra, ezek az év első felében már megtörténtek, itt majd a jövő év eleje lesz ismét izgalmas, figyelmeztetett az elemző.

Az aszály is megjelent már az inflációban

A fő inflációs mutató hosszú utat tett meg a 3 százalékos célig. 44 hónap elteltével értünk el ide 2024 szeptemberében. De nem is időzünk itt sokat: októberben várakozásaim szerint 3,6 százalékra gyorsulhat az inflációs ráta, írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki két tényezőt emelt ki: egyrészt a tavalyi év alacsony bázisát, másrészt pedig egy ismételten jelentősebb egyhavi átárazást.

Úgy véli, hogy a már ilyenkor megszokott havi áremelkedést a ruházkodási cikkek esetében megtoldja a forint gyengülése miatti drágulás a tartós fogyasztási cikkeknél is. Mindezek mellett pedig a szolgáltatások esetében is visszatér majd az infláció, hiszen szeptemberben jelentős szezonális áresés volt, ám a gyenge kereslet miatt itt nem várható jelentős áremelkedés, ami mindösszesen 0,2 százalékos lehetett „Mindezeket figyelve nagyjából 0,4-0,5 százalék körüli egyhavi inflációs mutatót lehet majd októberben. Ez pedig elegendő lesz ahhoz (az alacsony bázis mellett), hogy 3,6 százalékra ugorjon a headline ráta. Az áremelkedések összetétele miatt a maginflációs mutató csekély gyorsulására is számíthatunk, amely ismét elérheti az 5 százalékos értéket”, jelezte az ING Bank vezető elemzője.

A ruházkodási cikkeknél is az üzemanyagoknál volt egy nagyobb áremelkedés

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy az üzemanyagárak októberben a megelőző hónaphoz képest kismértékben, 1,1 százalékkal emelkedtek, ami 0,1 százalékponttal járulhatott hozzá a havi inflációhoz. Ugyanakkor éves alapon még ezzel együtt is több mint 6 százalékos árcsökkenés látható. Hozátette, hogy historikusan nézve, októberben a szolgáltatások körében nem jellemzőek az átárazások,

• míg az élelmiszerek, a dohánytermékek, alkoholos italok esetében kevésbé, 
• addig a ruházkodási cikkek esetében már sokkal inkább megjelenik ez a hatás. 

Mindezeket figyelembe véve havi alapon 0,3 százalékkal nőhettek az árak várakozása szerint, az elemző pedig arra számít, hogy a tavaly év végi árcsökkenések okozta bázishatás nyomán az áremelkedési ütem decemberig tovább nőhet, év végén 4,5 százalékot tehet ki, miközben éves szinten 3,7 százalék lehet az infláció 2024-ben.

A maginfláció nem emelkedik tovább, még mindig az árstabilitás a jellemző

Nem várható jelentős elmozdulás az előző hónapokhoz képest, tehát a pénzromlási ütem növekedése elsősorban a gyorsan változó árú termékek áremelkedésének lesz betudható, mondta lapunknak Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató junior makrogazdasági elemzője, aki pozitívumként emelte ki:

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője ara számít, hogy októberben 0,5 százalékponttal 3,5 százalékra gyorsult az infláció az árak átlagosan 0,4 százalékos havi emelkedése mellett, amely egyébként nagyjából annak az ütemnek felel meg, amilyeneket korábban az árstabilitás időszakában láthattunk. 

– véli Becsey, ugyanakkor jelezte azt is, hogy az erősödő árfelhajtó kockázatok miatt a jövő évi inflációs várakozásukat a korábbi 3,9 százalékról 4,6 százalékra emelték, a maginflációval kapcsolatban pedig azt várják, hogy annak üteme a 4 százalék és 5 százalék közötti sávban ragadhat 2025 júliusáig. 

Nagyon valószínű, hogy a kirajzolódó új inflációs trend és az amerikai választások eredménye nyomán megemelkedő amerikai kamatvárakozások miatt az MNB, akár egészen a maginfláció 3-4 százalékos sáv felé történő jövő nyár közepére várt elmozdulásáig, kénytelen lesz szüneteltetni a további kamatvágásokat, tette hozzá az elemző.

Tovább emelkedhet az infláció novemberben és decemberben, kivárhat a jegybank

Regős Gábor szerint a következő hónapok inflációjával kapcsolatban fontos kérdés lesz a forint árfolyamának alakulása. Az elmúlt években a forintgyengülés a korábbinál erősebben jelent meg az inflációban, így egy tartósan gyengébb árfolyam érdemben tudja felfelé húzni az inflációt. Ebből ugyanakkor az is következik, hogy a következő hónapok monetáris politikai döntései szempontjából kevéssé a beérkező inflációs adatnak lesz jelentősége, ennél sokkal fontosabb lesz az, hogy milyen szinten stabilizálódik a forint az amerikai választások lezajlását követően.

– jegyezte meg a közgazdász, aki szerint az, hogy az év hátralévő hónapjaiban az infláció a korábbinál magasabb lesz, szintén nem meglepetés, a piac erre számít, ebből tehát nem következik semmi a monetáris politika vonatkozásában, vélekedett.

Az aszály globális probléma. Az elnökválasztások előtti héten például kettő kivételével az összes amerikai szövetségi államot aszály sújtotta, ami rekord.

Kamatemelés sem zárható ki a piaci reakciók alapján

Virovácz Péter is úgy látja a jelenlegi bizonytalan pénzpiaci (és elsősorban devizapiaci) folyamatok mellett meglehetősen nehéz előre látni akár az év végi inflációs mutatót is. Ugyanakkor a tény, hogy a magyar fizetőeszköz dollárral szembeni árfolyama a választást követő 24. órában már 30 forintot ugrott szeptember végéhez képest (352-ről 382-re), az minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét a következő hónapok üzemanyagár-alakulására. 

A forint további leértékelődése akár az euróval, akár a dollárral szemben pedig tovább emelheti az importált inflációt egyéb csatornákon keresztül is. Mindezek miatt persze felvetődik a kérdés, hogy meddig vár a Magyar Nemzeti Bank a beavatkozással.

A piac egyébként már árazza a potenciális kamatemelést, így már ez is önmagában komoly kockázatot hordoz, hiszen amennyiben a befektetők elképzelése nem találkozik a jegybanki kommunikációval, az csak olaj lehet a tűzre. Mindezek fényében igazán izgalmas novemberi kamatdöntő ülésnek nézünk elébe, mondta az ING Bank vezető elemzője.