Megújulna a teljes záhonyi átrakókörzet

Hamarosan bemutatjuk a Celiz projekt beruházási terveinek tartalmát azoknak a hazai döntéshozóknak, akik arról döntenek, hogy a magyar államnak milyen elképzelései vannak a záhonyi átrakókörzet fejlesztésével

 – tájékoztatta a Világgazdaságot Csomós Norbert, a Celiz beruházási igazgatója. A munkára a múlt év közepén hozott létre konzorciumot a MÁV-Rec Railway Engineering Corporation Kft. (Csomós Norbert e cég ügyvezető igazgatója), továbbá a Záhony-Port Zrt. és a kínai Cecz Kft.

A terv egyik elemeként létesülne egy konténerterminál Záhonyban, ahol már hetven éve folyik átrakás, és húsz éve képesek konténereket is kezelni. A konténerek kezelése iránti igények az utóbbi 6-8 évben nőttek meg. A Záhony-Port ma napi három konténervonatot tud fogadni és átrakni. Bár hetente csak heti 1-3 szerelvény érkezik, erős növekedésre lehet számítani, mert a vasúti konténerszállítás rendkívüli mértékben nő Kína és az EU között. 

Az e-kereskedelemmel párhuzamosan felfutó vasúti konténerszállításra alapozva abban gondolkodunk, hogy kialakítunk egy e-konténerterminált és egy logisztikai elosztóközpontot. Erről már tárgyalunk a kínai cégeket Magyarországon képviselő konzorciumi tagunkkal, a Cecz Kft.-vel

 – közölte Csomós Norbert. A Cecz és a kínai kancsoui szárazkikötő közötti megállapodás értelmében 2023-ig évi ezer kínai vonat áruja juthat el záhonyi átmenettel az EU-ba. E forgalom közel egy hónapja el is indult.

A Celiz program végső soron a teljes záhonyi átrakókörzet modernizálását jelenti. Az ömlesztett áru hatékonyabb rakodása érdekében például úgynevezett körbuktatót építenének. 

(Ide érkezik a Dunaferr évi 1-1,2 millió tonna, valamint a Voestalpine 300-400 ezer  tonna ömlesztett áruja is.)

Kialakítanának továbbá vámszabad területet és közvámraktárakat, valamint megújítanák a gáz és a folyékony termékek átfejtési technológiáját. 

Ez utóbbit nem pusztán piaci alapon képzeljük el, hiszen a pandémiás helyzet rávilágított, hogy Magyarországnak is stratégiai célja lehet ezeknek az átfejtőképességeknek a záhonyi megőrzése

 – emelte ki a beruházási igazgató.

Ismertette továbbá, hogy a Celiz előkészítése során feltárták a vasúti ellátási lánc szűk keresztmetszeteit, gyenge pontjait is. Így már tudják például, hogy (nyugat-ukrajnai) bátyúi átmenettel hány vonatot tudnak „lefogadni”, hogy a hazai terminálok milyen kapacitással dolgoznak, hogy mely pályaszakaszokra érkezhet Bátyú felől vonat széles nyomtávról, és azt is, hogy milyen állami kezelésű pályaszakaszokat kell felújítani vagy forgalomba helyezni csak ahhoz, hogy az érkező pluszvonatokat a magyarországi belépésükkor egyáltalán fogadni lehessen. Napi hat ilyen vonat például a jelenlegi vasúti infrastruktúra fejlesztése nélkül már sok lenne. Fontos az országon keresztüli átmenet ideje is, hiszen az nem sokat ér, ha az EU-ba tartó vonatok  a magyarországi rendező pályaudvarokon várakoznak. „E fejlesztésekre is kiemelten felhívjuk  a figyelmet, így például a V0-ra, azaz a  Budapestet elkerülő kétvágányú vasúti pálya építésének szükségességére” – mondta Csomós Norbert.

A beruházás költségei még nem publikusak, függenek majd például az alkalmazandó technológiától. Csomós Norbert egyelőre annyit közölt, hogy több terv készült. A kínai CRRC-től – amely Kínában már több terminált épített – például olyan tervet kért és kapott a konzorcium műszakiköltség-becsléssel, amely a következő harminc év legjobb technológiáján alapul, de beszerzett európai technológián alapuló tervet is. 

(A szakember nyilatkozata után Palkovics László innovációs és technológiai miniszter újságírói kérdésre „első állapotában" körülbelül 150 milliárdosra becsülte a beruházás nagyságát, és jelezte, hogy tárgyalnak az állami támogatásról.)

Csomós Norbert lapunknak azt hangsúlyozta, hogy „mi elsősorban nem az elmúlt, hanem a következő évek technológiájával szeretnénk dolgozni. Ha megkapjuk a kínai know-how-t, és azt valósítjuk meg, akkor Kína érdekeltebb abban, hogy ezt az útvonalat is bekapcsolja az Új selyemútba. Ez azért kiemelten fontos, mert jelenleg vasúton a kínai áru a kínai állam áttételes anyagi támogatásával érkezik Európába”. Mint mondta, a Celiz nem véletlenül mutatkozott be a sanghaji és a pekingi expón, és szintén nem véletlenül vette fel a kínai reformbizottság a kínai államnak fontos projektek listájára. A távol-keleti országnak ugyanis nagyon fontos, hogy az áruját eljuttassa, mégpedig a kockázatok mérséklése érdekében diverzifikált útvonalakon a felvevőpiacokra. 

A modernizált záhonyi létesítmények majdani tulajdonviszonyait is megállapodásokban kell később rögzíteni. Tény, hogy a beruházásra a MÁV, így a magyar állam ingatlanjain kerül sor, és hogy Kínával az országok általában elsősorban állami szinten működnek együtt, nem csak cégekkel. „Egyébként is úgy látjuk, a magyar államnak stratégiai szempontból fontos, hogy valamilyen módon ott legyen ezen az útvonalon” – tette hozzá Csomós Norbert.