Vezeték: több tervezet

Európának és benne Magyarországnak is kétségtelenül egyre több földgázra van szüksége, s az is tény, hogy a szükségletek kielégítésében növekvő szerepe lesz az importnak, főként pedig az oroszországi szállításoknak.

Előrejelzések szerint 2030-ra az uniós áramtermelés a mostaninál sokkal nagyobb mértékben támaszkodik majd a gázra – hiszen a szén előretörését környezetvédelmi aggályok fékezik. A tüzelőanyag-váltást gyorsítja, hogy Európa-szerte erőmű-leselejtezési hullám közeleg. A szénalapú létesítmények 70 és az atomerőművek 73 százaléka már túl van az élettartama felén.

A magyarországiak átlagéletkora 20,6 év – mutatott rá a tegnapi sajtóbeszélgetésen az EnergiaInfó vezető elemzője, Drucker György. Mindezekből nyilvánvaló, hogy (egyéb lehetőségek mellett) egyre nagyobb figyelmet kapnak az új import-vezetékberuházások. Az Oroszországból érkező új csöveknél tudni kell, hogy a projektek merőben eltérnek a korábbi évekétől, amikor azokat egyetlen ország ellenőrizte. A Szovjetunió szétesésével gyakran négy-öt ország egyeztetése szükséges a vállalkozáshoz. Az energia megdrágulásával és a tranzit felértékelődésével az ellenérdekek is erősebben csapnak össze, és a politikai szempontok is nagyobb súllyal jelennek meg. (Drucker György felhívta a figyelmet, hogy merőben más értendő a folyamatos szállításra vonatkozó ellátásbiztonságon, mint az amerikai szóhasználatban kedvelt energiabiztonságon, utóbbi erősen politikai tartalmú.)

A vezetéktervek egyikéről, a Nabuccóról a minap Törökországban tartottak konferenciát. Világossá vált – számolt be a KPMG energiaügyekért felelős partnere –, hogy nagyon erős török érdek fűződik a beruházáshoz. Kiss Péter a török Botas cég illetékesét idézve elmondta: a török piacon 2002-ben még csak 17 milliárd köbméter gáz kelt el, tavaly 36,5 milliárd, és a kereslet évi 15 százalékkal bővül. A forrásokon belül 68 százalék az oroszországi, de van iráni, azeri és nigériai gáz is, miközben a saját termelés csak 0,17 százalék.

„Az a kérdés persze továbbra is nyitott, hogy a török és rajta keresztül az európai piacra honnan érkezik majd a gáz” – válaszolt a Világgazdaságnak a szakember, hiszen a lehetséges exportőr országok termelőivel továbbra sincsenek adásvételi szerződések. Ugyanakkor a vezeték megépítésének nyilvánvaló feltétele, hogy biztosítva legyen a későbbi kihasználása. VG