Akár 80 százalék megtakarítás érhető el zöld termékekkel

A legújabb termékek és megoldások zöme ma már energiatakarékos, környezetbarát anyagokból készül, mert egyre több informatikai cég ismeri fel: minden feleslegesen elhasznált erőforrás egyúttal környezetkárosító hatású pénzpazarlás is. Az október 2-án, megrendezett, első hazai Green IT konferencia előadói bemutatták "zöld" megoldásaikat és hangsúlyozták, hogy a környezettudatos informatika nem merül ki pusztán az energiatakarékos eszközök használatában.

A konferencián az IBM Magyarország szakemberei olyan környezetbarát megoldásokról számoltak be, ahol a virtualizáció (több logikai gép egy fizikai gépre történő migrálása) játsza a kulcsszerepet. A zöld IT egyik megközelítésében a felhasznált energia megfelelő és hatékony felhasználásáról szól, amit a legújabb generációs szerverek kiváló Watt/teljesítmény mutatója, a szerverek virtualizációja segít elő. Másik megközelítésben pedig a felhasznált anyagok környezetbarát mivolta és a leselejtezett gépek megfelelő kezelése, újrafelhasználása jelenti.

ECO programját, vagyis környezet- és gazdaságosság központú szemléletét mutatta be. Fischer Erik, a cég műszaki igazgatója elmondta, hogy a környezetvédelem és az energiatakarékosság jegyében a szerverekben nem használnak PVC-t, valamint az újrahasznosítás megkönnyítésére a műanyag burkolatot fémre cserélik.

A konferencián előadóként szerepelt a Gigabyte is, amely az alaplapgyártók közül az elsők között tett környezetbarát kezdeményezést: 2006-ban bejelentette az alaplapok élettartamának megnövelésére vonatkozó ún. ultra tartós szabványt, ami tavaly már jelentősen csökkentett működési hőmérsékletet és megnövelt élettartamot is jelentett. Garami Ákos előadásában beszélt az idén tavasszal bevezetett új funkcióról, amely által az alaplap áramfogyasztása igény szerint változtatható és akár 70%-kal képes csökkenteni a felhasznált energiamennyiséget.

Kilbertus Viktor a D-Link-től a hálózati eszközök által megspórolható energiapotenciálra hívta fel a figyelmet: a gyártó által kínált zöld-termékek segítségével akár 80% megtakarítás érhető el, mert a környezettudatos Green Ethernet technológiával a switch a hálózati kábel hosszához igazítja a jelerősséget, így a lehető legkisebb energia-befektetéssel valósítja meg az "átvitelt". Egyúttal alvó üzemmódba állítja az adott csatlakozást, ha a kábel túloldalán lévő készülékeket kikapcsolták.

A D-Link előadója elmondta, hogy bár a cégek többsége már rendelkezik "zöld megoldással, az erre való igény vagy kereslet a beszerzési döntésekben mégsem jelenik meg, mivel a tender kiírásokban nem szerepel feltételként, szempontként a környezettudatosság.
Szarka Attila, az APC rendszermérnöke az adatközpontok hatékonyságáról beszélt és arról, hogy az informatikai eszközök mellett a kiszolgáló infrastuktúra milyen megoldásokkal járulhat hozzá az informatika kizöldítéséhez.

"A legjobb hulladék, ami nem keletkezik" – kezdte előadását Baranyák Zoltán, a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz) szakértője. Előadásában továbbá hangsúlyozta, hogy a számítógépek számának növekedése – ismert jótékony hatása mellett – az elektronikai hulladékok mennyiségi növekedését is okozza: 2010-re az összesen legyártott (és hulladékká vált gépekkel együtt) PC-k száma elérheti a 2,9 milliárdot. Ez a hulladék jelentős környezetkárosító faktort jelent már most és a jövőben még inkább.

De emellett a hulladékká vált számítógépek sokfajta újrafelhasználható értékes anyagot is tartalmaznak. A rengeteg veszélyes vegyi anyagból és műanyagból készülő, de egy idő után elavult számítógépek megfelelő feldolgozása és újrafelhasználása meghatározó jelentőségű.

A HuMuSz által elmondottakhoz jól illeszkedett az Inter-Metalex Kft. előadása, amelyben Tihanyi Ervin cégvezető kifejtette, hogy bár évente kb. 130 ezer tonna e-hulladék keletkezik hazánkban és ennek mindössze 30%-át hasznosítják újra, mégis az e-hulladékok kezeléséről és átvételéről szóló törvény 2005-ös hatályba lépése óta itthon is fejlődésnek indult a terület.

Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója kiemelte, hogy míg az IT szektor az antropogén eredetű ÜHG kibocsátás 1-2%-áért felelős, addig a ma létező IT megoldások elterjesztésével a globális kibocsátások 7-25%-al is csökkenhetnek. Konkrét példák sorának bemutatása után, a WWF előadója felvázolt egy részletes javaslatot arra vonatkozóan, hogy az első évi 1 milliárd tonna kibocsátás-csökkentés milyen IT megoldásokkal érhető el. A WWF szerint vizsgálandó az is, hogy a magyarországi IT kapacitásokra építve válhat-e kitörési ponttá a kibocsátás-csökkentést elősegítő IT megoldások kifejlesztése és nemzetközi elterjesztése.