A Világgazdaságnak nyilatkozó üzletemberek szerint elsősorban a hazai tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kis- és középvállalatokat kellene segítenie az államnak a válságkezelés részeként. A mai találkozóra azért invitálta a külügyminiszter a vállalkozókat képviselő üzletembereket, hogy megvitassa, a válsághelyzetben a magyar diplomácia hogyan segítheti a cégeket külkapcsolataik fenntartásában – közölték lapunkkal a külügyi tárcánál.
A mostani találkozó illeszkedik abba az egyeztetéssorozatba, amelyet a miniszterelnök és a kormány tagjai folytatnak a politikai és gazdasági élet szereplőivel – mondták a szaktárcánál. A találkozón felvetendő kérdésekkel kapcsolatban Fekete István, a Joint Venture Szövetség elnöke a Világgazdaságnak elengedhetetlennek nevezte, hogy a vállalatok kapjanak segítséget új exportpiacok feltérképezéséhez. Az ilyen piacfeltáró munka igen nagy – és kockázatos – ráfordítást igényel a cégektől, hiszen távoli országok jelenthetnek elsősorban új lehetőségeket a magyar exportőröknek.
Olyan – a rendszerváltás óta elhanyagolt – államok, amilyenek például egyes latin-amerikai vagy afrikai országok, de még Ausztrália is. Ehhez a tevékenységhez pedig szükség lenne valamilyen előfinanszírozásra, mert a cégeknek nincs forrásuk erre. Elvben az ITD Hungary segíthetne, de ahhoz számukra is át kellene csoportosítani forrásokat – mondta Fekete, aki szerint minimum jó pár százmillió forintra lenne szükség e célra.
Egyetért az új exportpiacok felkutatásának szükségességével Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke is, aki a potenciális célpontok közé sorolja Kínát, az arab országokat, egyes FÁK-államokat és a Balkánt is. Ebben segíthet az is, hogy több említett ország, régió korábban jó felvevőpiaca volt a magyar áruknak, ám a rendszerváltás óta elhanyagoltuk őket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.