Csúcsforgalom a világűrben - Íme az év eseményei

Március 5-én Delta-2 rakéta szállítja Nap körüli pályára a NASA Kepler űrtávcsövét, amellyel Föld méretű, vagy annál is kisebb, idegen csillagok körül keringő bolygók százait szeretnék felfedezni a Tejútrendszer vidékein - számol be a Magyar-Mérnök.

Évek óta minden előrejelzésben megemlítik az ESA GOCE műholdját. A Föld gravitációs terének tanulmányozására készült űreszköz tavaly már valóban közel jutott a starthoz, ezért bízni lehet abban, hogy 2009-ben végül mégis el tud indulni. Az orosz Rokot rakétával végrehajtandó start március közepére várható.

Márciusra ígérik a magánfejlesztésű amerikai Falcon-9 rakéta – a 2008-ban negyedik próbálkozásra végül sikeresen bemutatkozott Falcon-1 „nagy testvére” – első startját. A SpaceX cég az év folyamán további indításokat is ígér.

Április fontos hónap lehet az európai űrcsillagászat történetében. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, akkor egy Ariane-5 rakétával egyszerre startol a Herschel infravörös űrobszervatórium és a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás kutatására épített Planck.

Az ESA űreszközei a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontjába kerülnek.
A fent említett start 2008-ról csúszott át a következő évre, csakúgy, mint a Hold felé küldendő amerikai Lunar Reconnaissance Orbiter szondáé.

Most az LRO indítását is 2009 áprilisára tervezik, Atlas-5 ordozórakétával.

Októberben indulhat az orosz Fobosz-Grunt, amelynek célja a Mars nagyobbik, Phobos nevű holdjának meglátogatása.

Szerencsés esetben a program végén a felszínről gyűjtött anyagminta eljuthat a Földre is.

Novemberre tűzték ki az ESA Cryosat-2 műholdjának indítását. A Dnyepr hordozórakéta terhe a 2005-ben a start során megsemmisült Cryosat pótlására készül, feladata a sarkvidéki jégtakaró változásainak vizsgálata lesz.
A 2008. évben közel évtizedes rekord dőlt meg, ami a világszerte végrehajtott indításokat illeti. Ebben az évben is számos távközlési, navigációs, távérzékelési, és más, az űrkutatás mindennapi alkalmazásait segítő mesterséges hold indul majd az Egyesült Államokból, Oroszországból, Európából, Kínából, Indiából.

Az emberes űrprogramban folytatódik a Nemzetközi Űrállomás építése, bemutatkozhat a japán teherűrhajó, és végre felújíthatják a Hubble-űrtávcsövet. Mozgalmas év áll a szolgálati idejük befejezése felé tartó amerikai űrrepülőgépek előtt.

Az Atlantis (STS-125) május 12-én indulhat 2008-ról elhalasztott útjára a Hubble-űrteleszkóp utolsó helyszíni nagyjavítására. Ez egyúttal az egyetlen olyan űrrepülőgépes küldetés lesz, amely nem a Nemzetközi Űrállomást (ISS) keresi fel.

A további űrrepülőgépes utak:

• május 15. (vagy június, az STS-125 indításától függően) STS-127 (Endeavour) - a japán kísérleti modul két újabb,
külső kísérletezésre alkalmas egységét szállítja fel
• augusztus 6. STS-128 (Atlantis) - a Leonardo tehermodulban felszereléseket, ellátmányt visz magával az űrállomás
személyzetének 6 fősre bővítése céljából
• november 12. STS-129 (Discovery) - alkatrészeket (giroszkópok, tartályok, stb.) szállít fel
• december 10. STS-130 (Endeavour) - a Node-3 és Cupola egységeket juttatja fel az ISS-re; a Node-3 többek közt a
víz feldolgozásáért és az oxigénfejlesztésért lesz felelős, a hozzá kapcsolódó európai építésű Cupola ablakain át az űrhajósok
teljesen áttekinthetik a robotkarral végzett külső műveleteket, és a Földet is megfigyelhetik

A fenti listán a dátumok a jelenlegi tervezett időpontokat jelölik.