Senkinek sem kell Gyurcsány adócsomagja

Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek ügyvezető alelnöke, a munkavállalói oldal szóvivője hangsúlyozta: a kormány adócsomagja jövedelemátcsoportosítást jelent a munkavállalóktól a munkaadók, illetve az alacsony jövedelműektől a magas jövedelműek felé. Elmondta: a járulékok tervezett csökkentése elemzéseik szerint semmivel sem járul hozzá a foglalkoztatási szint növeléséhez. Jelezte azt is, hogy a csomag álláspontjuk szerint rontja a hosszú távú öngondoskodás lehetőségeit.

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára, a munkáltatói oldal szóvivője csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a munkaadói oldal javaslatai közül egyetlen elem sem található a kormány adócsomagjában. Hangsúlyozta: az intézkedések hatását összeadva a csomagnak nincs a munka terheit érdemben csökkentő hatása.

Horváth Gábor kifejtette: a munkaadói oldal számításai szerint a teljes adócsomag nem nullszaldós, hanem mintegy százmilliárd forintos többlet-adóterhet jelent. A munkaadók szóvivője hiányolta a csomagból az állami kiadásokat csökkentő és a belső megtakarításokat ösztönző intézkedéseket, valamint nehezményezett számos, az átláthatóságot rontó és az adminisztrációs terheket növelő elemet.

Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke kifejtette: nem igaz, hogy minden kivívott munkavállalói kedvezményhez görcsösen ragaszkodnak, ugyanakkor csak olyan áldozatokat lennének hajlandóak elfogadni, amelyeket előremutatónak látnak. Az MSZOSZ alelnöke hangsúlyozta: a kormány adócsomagja szociális válságot vetít előre, mivel tovább rontja az alacsony jövedelműek helyzetét.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője szerint a csomag munkavállaló-ellenes és társadalmilag hátrányos, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében pedig egyenesen katasztrofális eredményekkel járhat.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára reakciójában a kormány korlátozott mozgásterére utalt. Hangsúlyozta: a csomagot úgy kellett kidolgozni, hogy a költségvetési hiány mértéke tartósan 3 százalék alatt maradjon. Az államtitkár elmondta: a 2009 február közepén összeállított átfogó intézkedéscsomag három stratégiai célt tűzött ki: az euró mielőbbi bevezetését, a 65 százalékos foglalkoztatási szint mielőbbi megvalósítását, valamint az EU-átlagát nagyjából 2 százalékkal meghaladó hosszú távú növekedési ütem elérését.