Gazdálkodj okosan!

Molnár István, a KPMG IT-tanácsadási részlegének menedzsere a főbb problémák között említi a hardver- és szoftvereszközleltárak hiányosságait, amelyek nem pontosak, nem naprakészek és nem fedik le az eszközök teljes választékát. Sok esetben előfordul, hogy a licencelési szabályoknak sem felelnek meg, ez pedig komoly pénzügyi következményeket is vonhat maga után, akár oly módon is, hogy az évek óta elmaradt licencdíjakat egy összegben kell megfizetni.

A számítógépek terjedésével a hazai cégek eszközállománya is egyre növekvő mértékben tartalmaz szoftvereket; egy átlagos magyar középvállalat mintegy 2500 különböző alkalmazást használ, és már az sem meglepő, hogy a telepített állomány értéke akár a háromszorosa is lehet a futtató hardver értékének. Az IDC piackutató szerint a magyarországi cégek az utóbbi egy-két évben a teljes IT-beruházásuk kétharmadát költötték szoftverekre és informatikai szolgáltatásokra, ez dollárban számítva meghaladja a kétmilliárdot.

Ez az összeg a vállalkozások egyedi szintjén is jelentős, ennyi pénzzel már megéri felelősen gazdálkodni – nyilatkozta korábban lapunknak Zsoldos Sándor, a szoftvergazdálkodással foglalkozó tanácsadó cég, az IPR-Insights Kft. ügyvezető igazgatója.

Jó néhány éve foglalkoznak a hazai szakértők is a SAM-mel (Software Asset Management). Maga a szoftvereszköz-gazdálkodás önmagában is összetett folyamat: meg kell tervezni, felelősöket kell rendelni hozzá, majd működtetni és ellenőrizni. Ám egyúttal az is igaz, akkor működik a legeredményesebben és a leghatékonyabban, ha a tevékenység a szervezeten belül nem elszigetelten létezik, hanem szerves része a teljes IT-szolgáltatásmenedzsmentnek. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre sürgetőbb volt az az igény, hogy nemzetközi szabványban is egységesítsék a vele szemben támasztott követelményeket. Széles körű iparági egyeztetések után a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 2006-ban jelentette meg ezzel kapcsolatos szabványát.

Ennek alkalmazása egyrészt lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy mind a cégen belül, mind azon kívül (pl. hatóságoknak, szoftvergyártóknak) bizonyítsák a szoftvereszköz-gazdálkodási tevékenység megfelelő végrehajtását, másrészt jelentős megtakarításokat eredményezhet a szoftverköltségekben, például a felhasználási és követési díjak megfizetésekor.

Nem sokkal jobb a helyzet ezen a téren a technológia fellegvárában, az USA-ban sem. A KPMG amerikai vállalatok körében végzett felmérése szerint a vállalatok 86 százalékának nincs teljes és pontos képe az ott működő szoftverek licencelési és telepítettségi státusáról.

Az ebből következő hátrány óriási lehet, ugyanis a proaktív szoftvereszköz-gazdálkodás magával hozza a kapcsolódó munkaerőköltség jelentős – akár 50 százalékos – csökkenését. Ez leginkább a nagy cégekre és szervezetekre jellemző, ahol élnek a SAM-eszközök használatával – véli a KPMG szakértője.

A szakértők tapasztalatai alapján jól működő folyamatokkal, megfelelő nyilvántartással és rendszeres ellenőrzésekkel két-három éves felfutási idő után az éves vállalati szoftverkiadások kb. 15-20 százalékkal lefaraghatók. Ez egy magyarországi, 500 számítógépet üzemeltető vállalat esetében elérheti az évi 30-50 millió forintot is.

Sági Gyöngyi-->