Egyrészt a közüzem megszűnésével az évi 12 milliárd köbméteres hazai felhasználás tizedét képviselő, körülbelül 20 ezer kis- és középvállalat (kkv) kerül ki a versenypiacra. Már ma is onnan fedezik az országos gázigény 70 százalékát. Másrészt a szegmens magához vonzhat olyan fogyasztókat is, amelyek a fenti dátumtól még választhatják ugyan az akkortól működő, úgynevezett egyetemes szolgáltatás oltalmát is, de jobb ajánlatot is kaphatnak a piacról – ezek az óránként száz köbméternél kevesebbet fogyasztók. Nagyobb lesz tehát az a piaci hányad, amelyben átláthatóbbak a kereskedők költségei, árképzése.
Harmadrészt az árképzésen belül hamarosan ráterelődik a figyelem a rendszerhasználati díjra. A díj aránya ugyanis a fogyasztói áron belül 15 százalékról 30-ra nőtt amiatt, hogy mostanra a pár hónappal ezelőttinek a felére esett a végfelhasználói ár másik fő összetevőjének, az importgáznak az ára és így az aránya is. „Az elmúlt három évben a rendszerhasználati díj anélkül emelkedett, hogy annak bárki firtatta volna az okát” – mondta pénteki tájékoztatóján Góczi István.
Pezsgést hoz az is, hogy kiderült: rossz üzletre tettek, akik aukción, a jelenleginél érdemben magasabb áron kötöttek le nagy mennyiséget, holott most jóval olcsóbban vásárolhatnának. Célszerűbb folyamatosan figyelni a piacot, a kisebb fogyasztóknak pedig e célra, illetve közbeszerzésre és tendereztetésre beszerzési társulásokat létrehozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.