Zöldtechnológia mindenhol

Rövid időn belül akár egymillió – zömében szociális – lakás is megújulhat az Európai Unió új energiahatékonysági és megújuló források használatát támogató intézkedései révén. Miután az

Európai Parlament (EP) is jóváhagyta az ezekre vonatkozó bizottsági javaslatokat, valamenynyi tagállam kiterjesztheti a rendelkezésére álló közösségi regionális forrás társfinanszírozásának hatályát a szociális lakásépítésre és -felújításra.

A szóban forgó szabályok megváltoztatását az Európai Bizottság kezdeményezte még 2008 őszén gazdaságélénkítési intézkedéscsomagja keretében – írja az EurActiv. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) szabályainak módosítása lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a rendelkezésükre álló uniós források átcsoportosításával olyan projekteket is támogassanak, amelyek révén napelemeket helyeznek a lakóépületekre, szigetelik a házak falait, korszerűre cserélik az elavult kazánokat, vízmelegítőket stb. Jelenleg a lakóépületekből származik az üvegházhatást előidéző gázok mintegy 40 százaléka az EU-ban.

A döntés tehát nem jelent pluszpénzt, viszont lehetőséget teremt a társfinanszírozási prioritások módosítására a tagállamokban. Általában a nemzeti ERFA-keret 4 százaléka, a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagállamokban pedig annak 6 százaléka – lakásonként 50 ezer euró – csoportosítható át ezekre a célokra. Összesen 8 milliárd áll rendelkezésre az ilyen beruházásokra, amelyek révén 28 százalékos megtakarítás érhető el az energiaköltségekben 2020-ra.

Az EP tagjai ki is bővítették az eredeti javaslatot, amely szigorúan csak az alacsony jövedelmű háztartások esetében lett volna alkalmazható. A jövőben a nemzeti kormányokra bízzák annak eldöntését, hogy milyen típusú lakásokhoz nyújtanak támogatást.

Az Európai Bizottság feladata az, hogy arra ösztönözze a tagállamokat, mielőbb éljenek ezzel a lehetőséggel, és számon is kell kérnie az intézkedések bevezetését – hangsúlyozta Jean-Marie Beaupuy francia EP-képviselő, aki a téma koordinátora volt az uniós törvényhozás vitájában. Az energiahatékonyság 2020-ra történő 20 százalékos növelésének eléréséhez minden tagállamnak nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet kell készítenie – emlékeztettek az EP tagjai. Rámutattak arra is, hogy a tagállamok részéről „az eddig benyújtott tervek sokszor késve érkeztek, és több hiányosságot is tartalmaznak, így veszélybe sodorhatják az uniós energiahatékonysági és klímavédelmi célok elérését”. A testület ezért arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az emisszióra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzések után a 20 százalékos energiahatékonyság-növelést is tegye jogilag kötelezővé 2020-ra. VG

Az EB azzal is számol, hogy családonként évente 450 euróval lesz kevesebb az energiaszámla.

Az EU támogatásával így megvalósuló lakásprojekteknek köszönhetőn 40 millió tonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás, és 250 ezer új munkahely jöhet létre az építőiparban.

Az EB azzal is számol, hogy családonként évente 450 euróval lesz kevesebb az energiaszámla.

Az EU támogatásával így megvalósuló lakásprojekteknek köszönhetőn 40 millió tonnával csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás, és 250 ezer új munkahely jöhet létre az építőiparban.-->