Csak a magyarok negyede szerint a legjobb dolog a szex

Csak a magyarok valamivel több mint egynegyede állítja, hogy a szex a legjobb dolog az életben. A férfiak jóval többre értékelik a szexet, mint a nők, hiszen az erősebb nem képviselőinek 38 százaléka tartotta a szexet a legjobb dolognak az életben, míg a nők körében ez az arány 19 százalék – derül a ki az Image Factory és a TÁRKI legfrissebb, sorrendben tizenegyedik Társadalmi Klíma Riportjából.

A reprezentatív kutatás rámutat, hogy szex nélkül is működő kapcsolatot csak minden harmadik nő, és minden ötödik férfi tud elképzelni. A felmérés szerint a magyarok 57 százaléka fordít 10 percnél többet az előjátékra, és közel egytizedük (a férfiak esetében 13%) tartja izgalmasnak, ha idegenek nézik szex közben.

A magyarok valamivel több mint egynegyede szerint a szex a legjobb dolog az életben. A férfiak jóval többre értékelik a szexet, mint a nők, hiszen az erősebb nem képviselőinek 38 százaléka tartotta a szexet a legjobb dolognak az életben, míg a nők körében ez az arány 19 százalék. 10 magyarból 1 saját állítása szerint egy napot sem bír ki szex nélkül. A férfiak felülreprezentáltak a mindennapi szexet kívánatosnak tartók körében is, míg a nők között kevesebben vannak a mindennapi intenzitás hívei.

Szex nélkül is működő kapcsolatot minden harmadik nő, és minden ötödik férfi tud elképzelni. Mindkét nem esetében a kor meghatározó abban, hogy valaki működőképesnek tart-e egy szex nélküli párkapcsolatot. A középkorúak az átlag véleményén voltak mindkét nem esetében. Az idős nők 53 százaléka, míg az idős férfiak 42 százaléka tart működőképesnek egy szex nélküli párkapcsolatot. Ugyanez az arány a fiatalok körében 18, illetve 11 százalék.

Körülbelül a magyarok egynegyede szeretkezett már szakítás után volt párjával. A férfiak saját bevallásuk szerint gyakrabban létesítettek szexuális kapcsolatot korábbi partnerükkel, mint a nők. A kutatásból az is kiderült: minél fiatalabb valaki annál inkább hajlamos a szakítás után lefeküdni korábbi párjával.

Az utóbbi időszakban egyre nagyobb figyelmet kap a nyilvánosságban a hálószobán kívüli szex, amikor a párok az intim együttlétüket megosztják másokkal, például egy swinger klub keretein belül. A kutatás szerint a magyarok 10 százaléka izgalmasnak találna egy olyan szexuális élményt, amikor idegenek látnák őket szeretkezés közben. A felmérésből kiderül: a férfiak (13%) nyitottabbak egy ilyen típusú élményre, mint a nők (7%). A nem mellett a kor is meghatározó a nem szokványos intim együttlét iránti vágyakozásban. Amíg az időseknek 6, addig a fiataloknak 12 százaléka találja izgalmasnak az idegenek előtti szexet.

Cikkünk második részében pikáns adatok a szexipar bevételeiről!

A szex és az üzlet: mekkora a pornótorta?

A prostitúciót ellenzők álláspontja szerint az üzletszerű kéjelgés szervezése tulajdonképpen a kizsákmányolás és az emberkereskedelem egyik formája, a szervezett bűnözés keretei közé tartozik, és legritkább esetben történik a nők beleegyezésével. Itthon a 90-es évek végén került leginkább a figyelem középpontjába a téma, amikor a 1999-ben a kormány létrehozta a „türelmi zónákat”, azokat az önkormányzatok belterületein kijelölt területeket, amelyeken legálissá tették a prostitúciót.

A rendelkezés deklarált célja volt, hogy a prostitúciót keretek közé szorítsa: távol tartsa az iskoláktól, elkerülje, hogy a prostituáltak zaklassák az állampolgárokat stb. Az ellenzők szerint azonban éppen ezzel legalizálta, azt sugallva, hogy van, ahol elfogadható a nők megvásárlása. Sokan azonban éppen a prostitúció legalizálásában, ellenőrzött keretek közé terelésében látják mind a közegészségügyi kockázatok, mind a kizsákmányolás csökkentését.

Többek szerint az ellenőrizhető, szolgáltatói – mondhatni „szerződéses” – viszonyra épülő prostitúció a bűnözés világát is távol tartja a szexüzlettől. Jelenleg Magyarországon az önkéntesen vállalt prostitúció legálisan űzhető foglalkozás, a 93.05.12.4 TEÁOR számon számlázható. Olyannyira, hogy a Földi Ágnes nevével fémjelzett Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Szövetsége 2007-ben a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 15,2 millió forint támogatásával szexmunkásvállalkozó-képző tanfolyamot indított, kezdetben 110 jelentkezővel.

A szexuális szolgáltatások, a különféle segédeszközök, illetve az erotikus tartalmak legkülönbözőbb formában (újság, fotó, video, DVD, és természetesen mindezek közzététele az interneten) történő értékesítése világméretű és egyre virágzóbb üzlet. Az európai prostitúció gazdaságtanáról nehéz átfogó képet kapni. Több forrás szerint is a bolgár örömlányexport az egyik mozgatórugója az európai szexhálózatoknak, amely a becslések szerint közel kétmilliárd eurós bevételt hoz, így akár a bolgár GDP 7%-át is elérheti. Több bolgár lány – kb. 20-30 ezer – dolgozik Nyugat-Európában, mint a jóval népesebb Oroszországból.

Amellett, hogy a szexipari bevételek jelentős része a feketegazdaságot gyarapítja, a különböző legális csatornákon (médiavállalkozások, webshopok stb.) átfolyó összegek is hatalmas és egyre növekvő méretet öltenek. Ebben a folyamatban ugrásszerű voltozást hozott a szélessávú internet elterjedése, hiszen így a felhasználók diszkréten, egy kattintással juthatnak fizetős vagy akár ingyenes médiatartalmakhoz kiváló minőségben. A legnépszerűbb keresőszó a „szex” bármely nyelven is vizsgáljuk, de a felmérések szerint az internetes keresések negyede valamilyen szexuális tartalomra irányul. Egyes becslések szerint már 2004-ben 372 millió weboldalra mutattak szexuális tartalmat kínáló hivatkozások és már ekkor naponta 72 millió felhasználó volt rendszeres látogatója a különféle szexoldalaknak.

Arról, hogy mekkora is a pornótorta, számos ellentmondásos adat látott már napvilágot.

Az AVN, vezető pornóipari szaklap és médiahálózat szerint 2005-ben meghaladta a 25 milliárd dollárt a pornóipar interneten keresztül elért bevétele. Hasonló adathoz vezettek azok a számítások, amelyek az internetfogyasztási szokásokból és trendekből igyekeztek megállapítani a pornófogyasztó populáció méretét és költését. Egy széles körben idézett kutatás szerint minden másodpercben 3000 dollárt költenek pornóra a neten, ugyanekkor 29 ezren néznek pornográf tartalmakat, és 372-en gépelnek be szexuális tartalmú keresőszavakat.

Minden 39 percben készül egy-egy újabb pornografikus video az USA-ban, és az ipar bevétele nagyobb, mint a technológiai dinoszauroszoké: a Microsoft-é, a Google-é, az Amazon-é, az eBay-é, a Yahoo!-é, az Apple-é, a Netflix-é és az EarthLink-é összevonva, és csak az USA pornóbevételei lenyomják a nagy, országos hálózattal bíró televízió és rádiócsatornákét.  Ugyanezen kutatás rámutat, hogy a közel 100 milliárd dolláros lehet a világ szexbizniszének forgalma (beleértve a legális klubokat, videókat, magazinokat stb.), melynek háromnegyedét Kína, Dél-Korea és Japán zsebelheti be.

Kína nemcsak a pornográfia terén nagyhatalom, de a szexjátékok (hivatalosan „felnőtt egészségügyi termékek”) legnagyobb exportőre is. Közel 1000 kínai gyárban gyártanak szexuális segédeszközöket, óvszereket, ezzel a világpiac 80 százalékát lefedve, és 7 milliárd dollár bevételt termelve az iparágnak.  A recesszió azonban a pornóipart sem kerüli el. Éppen a 2009-es AVN Awards átadásán kérte Larry Flynt a Hustler birodalom és Joe Francis a Mantra Films főnöke, hogy a Kongresszus segítse ki 5 millió dollárral a válságba jutott pornóbizniszt a munkahelyek megtartása érdekében.

A magyar bor általunk, magyarok által elképzelt hírnevéhez hasonlít az a kép is, amelyet gyakran vallanak honfitársaink a hazai pornóipar méretéről. Tíz évvel ezelőtt még valóban igaz volt, hogy a nálunk készült évi 150-200 filmmel Európa termésének egytizedét adtuk, amelyet elsősorban a kedvező üzleti környezetnek, a bőséges és olcsó helyszínválasztéknak köszönhettünk (néhány patinás közintézmény is a kamerák áldozatául esett), és persze a szinte korlátlanul rendelkezésre álló és olcsó humán erőforrásnak köszönhettünk. Nemzetközi szakmai díjak ide vagy oda, mára úgy tűnik, a régióban nemcsak a csehek előztek meg bennünket, de emellett szerb és román cégek is gyakran szerepelnek az egyes ágazati toplistákon.

Csehországban találunk évi 10-20 filmet készítő, 40 000 dolláros produkciókat bevállaló és évi 400 ezer dollár bevételt elkönyvelő cégeket is. Ennek ellenére a magyar pornóvállalkozások továbbra is jövedelmezőek, egyes források szerint a GDP 0,5%-át, 636 millió eurót is megtermeltek 2007-ben.

A civilizált országokban a mai napig rögzített keretek között lehet pornográf termékeket forgalmazni, az újságokat például zárt borítékban, fóliában, bizonyos üzletekben, a városok meghatározott negyedeiben, hogy aki nem keresi, aki nem igényli a pornográfiával való találkozást, könnyen elkerülheti. Ugyanígy a mainstream média területéről jóideig sikerrel száműzték a szexuális tartalmakat.

Az ezredforduló környékétől azonban a hazai médiában is rendszeres szereplővé váltak a pornósztárok, az áttörést minden bizonnyal Michelle Wild feltűnése hozta, aki a korábbi pornós sztereotípiákkal ellentétben „meg is tudott szólalni” a sajtóban, ezzel némileg javítva a szakmáról kialakult összképet. Azóta a pornóipar szereplői (színészek, producerek, rendezők) gyakori vendégei a beszélgetős műsoroknak (pl. a kétmilliós nézettségű Fábry-showban tűnt fel Kovács „Kovi” István, ismert producer), erotikus munkákat vállaló táncosnők főznek főműsoridőben, vagy éppen a média nyilvánosságát használják ki arra, hogy botrányaikon keresztül szexszimbólummá váljanak (pl. Kelemen Anna).

Ugyanígy az ún. „kibeszélős műsorok” (azok a jellemzően délutáni műsorok, amelyek során konfliktusokat generálnak vélt vagy valós sérelmek alapján) jelentős hányada nyugszik a szexuális alapú konfliktusokon, és nem ritka, hogy miattuk a csatornák büntetést fizetnek, esetleg „elsötétítést” rendel el ellenük az ORTT. Az egyik legélesebb példa a TV2 Big Brother c. valóságshow-jának az a produceri döntése volt, amely engedett egy valódi szexjelenetet adásba kerülni 11 óra előtt – míg korábban számos bejátszásban propagálta azt. Ez 6,8 millió forintjába került a csatornának, de a műsor nézettségi csúcsokat döntött.