Hanyagolt hatékonyság

Teljesen elveszítheti jelentőségét az energiahatékonyság szempontja a tagállamok számára kötelező érvényű uniós célkitűzések hiányában – figyelmeztet egy tanulmány. A 2006-os energiaszolgáltatási direktívának (ESD) megfelelően a tagországok már benyújtották ugyan energiahatékonysági akcióterveik első változatát, az elemzés szerint azonban felettébb kérdéses az EU által előirányzott, 2016-ig elérendő 9 százalékos megtakarítás teljesítése. Félő ugyanis, hogy egyes országok ennek a célnak nem tulajdonítanak akkora jelentőséget, mint a megújuló források részarányára vagy az emissziócsökkentésre vonatkozó előírásoknak.

Az európai parlamenti képviselők kezdeményezésére létrehozott Energiahatékonysági Figyelő (EEW) tanulmányából kiderül, a nemzeti cselekvési tervek korántsem győzték meg az ellenőröket arról, hogy azokat valóban teljesítik. Egységesített jelentési szabvány nélkül eleve problémát okoz, hogy összevessék az Európai Bizottsághoz eljuttatott egyes beadványokat, mivel azok igen eltérő információkat tartalmaznak.

A jelentés az ESD egyik legfőbb gyengéjeként a jogi kötelezettség hiányát emeli ki, emiatt nem áll a bizottság rendelkezésére a vállalások teljesítésének kikényszerítéséhez szükséges eszköz. Bizonytalan az is, hogy a direktívában szereplő megtakarítási célok miként vonhatók össze két másik dokumentumban, az épületek energiahatékonyságát szabályozó irányelvben, illetve az autók fogyasztására vonatkozó javaslatban szereplő értékekkel.

A tagállamok által összeállított akciótervek első verziói csak alapszintű információkat tartalmaznak a 9 százalékos célkitűzés elérését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban. Több esetben nem történt más, mint hogy az illető ország egyszerűen pillanatnyi energiafelhasználásának 9 százalékát tette meg lefaragási célkitűzésnek. Ráadásul gyakran ellentét mutatkozik a csökkentési intézkedések, illetve a pillanatnyi energiafelhasználás meghatározásánál alkalmazott számítási módszerek között.

Az EEW ajánlása szerint a helyzet javítása érdekében fontos lenne, hogy a nemzeti cselekvési tervek 2011-ig benyújtandó második verziójánál egységes szabványok alkalmazását írja elő a bizottság az összeállításhoz. Ez pedig a megújuló energiaforrások alkalmazását vázoló akcióterveket egységesítő, június végén bemutatott szabvány mintájára történhetne.

Jóllehet a magyar akcióterv számos intézkedést megnevez a 2016-ig elérendő 9 százalékos megtakarítási cél megvalósítása érdekében, sem azt nem tünteti fel, hogy milyen módszertanra alapozták a számításokat, sem azt, hogy a megtakarításoknak milyen várható hatásuk lesz az egyes ágazatokra nézve. Ráadásul azt is nehezményezi az EEW, hogy a mezgazdasági szektor – a meglehetősen nagy gazdasági súlya ellenére – egyáltalán nem szerepel a dokumentumban.

Jóllehet a magyar akcióterv számos intézkedést megnevez a 2016-ig elérendő 9 százalékos megtakarítási cél megvalósítása érdekében, sem azt nem tünteti fel, hogy milyen módszertanra alapozták a számításokat, sem azt, hogy a megtakarításoknak milyen várható hatásuk lesz az egyes ágazatokra nézve. Ráadásul azt is nehezményezi az EEW, hogy a mezgazdasági szektor – a meglehetősen nagy gazdasági súlya ellenére – egyáltalán nem szerepel a dokumentumban.-->