Ki fizeti a hazai sínpénzt?

Augusztus végére készíti el a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. a hazai vasúti pályák hozzáférési díjaira vonatkozó javaslatát, az egyeztetések még folynak – tájékoztatta lapunkat Németh Réka cégvezető. A tervezet alapján pénzügyi és szakminisztériumi állásfoglalásra lesz szükség, hogy az állam a pályadíjak mekkora hányadát vállalja át. Az új, 2010 decemberétől érvényes díjaknak november közepéig kell megjelenniük.

Az új számítási modell már megfelel az uniós elvárásoknak, és az új vasúti törvény és a kapcsolódó rendelet előírásainak is, vagyis biztosítja, hogy a hálózat-hozzáférési díjból megtérüljön a vasúti infrastruktúra fenntartásának és a nyújtott szolgáltatások indokolt költsége. Míg a ma érvényes kalkuláció szerint a vasúti infrastruktúra használói 2007-ben 111,5 milliárd forintot fizettek be, az új számítás szerint (2010-re indexálva) 159,3 milliárd forintot kellene befizetniük, a továbbadott villamos energia díja nélkül.

Vagyis a pályadíjak jelentős növekedése várható, de a ma érvényes díjak alapját a vasúti infrastruktúra-kezelők 2004-es költségei adják, a próbaszámítás viszont a 2007-es költségadatok alapján készült, s nem vették benne figyelembe az állami szerepvállalást. A 2010 decemberétől érvényes díjakat a tavalyi tényadatok bázisán határozzák meg.

Kérdés, hogy most, a megszorítások idején az állam mennyire akar besegíteni a pályadíjakba, amikor meg kell nyirbálni a közösségi közlekedésre költött állami pénzeket. Viszont a pályákat tehervonatok is használják: legnagyobb részben az osztrák tulajdonú MÁV-Cargo Zrt., utána a magyar–osztrák GYSEV Zrt., illetve kisebb arányban a részben már szintén külföldi kézben lévő kis vasúti áruszállító magántársaságok, illetve külföldi cégek.

„Ha a díjszámításra rendelkezésre álló határidőig nem kapunk értesítést az állami szerepvállalás mértékéről, a vasúttársaságoknak kell az indokolt költségek alapján meghatározott pályadíj egészét kifizetniük” – mondta korábban lapunknak Pákozdi István, a VPE Kft. ügyvezető igazgatója. A pályadíjak csökkenthetők a vasúthálózat kihasználtságának javításával is. Erre a most indított, közösségi közlekedési megújítási program részeként erős a központi szándék.

Nagy a szórás az állami szerepvállalás terén a nemzetközi gyakorlatban. A Baltikumban a pályadíj egészét a piaci szereplők fizetik, a gazdagabb országokban viszont az állam veszi át e terhek nagy részét: Hollandiában majdnem az egészét, Svédországban a 95 százalékát és sok más országban is a 70-80 százalékát, többnyire szerződéses rendszer szerint. BHL

A cél, hogy állami finanszírozással csak ott és csak annyi vonat, illetve busz közlekedjen, amennyire valós piaci igény van, költségvetési pénzből fenntartott közlekedési formák egymással ne versenyezzenek, elkülönüljön az országos, illetve a regionális hálózat, s mindez az előző évinél mintegy 35 milliárd forinttal kevesebbe kerüljön az államnak.

Az alapjaiban megváltozó, új menetrend beleszól a pályadíjak kalkulációjába is.

A cél, hogy állami finanszírozással csak ott és csak annyi vonat, illetve busz közlekedjen, amennyire valós piaci igény van, költségvetési pénzből fenntartott közlekedési formák egymással ne versenyezzenek, elkülönüljön az országos, illetve a regionális hálózat, s mindez az előző évinél mintegy 35 milliárd forinttal kevesebbe kerüljön az államnak.

Az alapjaiban megváltozó, új menetrend beleszól a pályadíjak kalkulációjába is. -->