Ki fizeti a hazai sínpénzt?
Augusztus végére készíti el a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. a hazai vasúti pályák hozzáférési díjaira vonatkozó javaslatát, az egyeztetések még folynak – tájékoztatta lapunkat Németh Réka cégvezető. A tervezet alapján pénzügyi és szakminisztériumi állásfoglalásra lesz szükség, hogy az állam a pályadíjak mekkora hányadát vállalja át. Az új, 2010 decemberétől érvényes díjaknak november közepéig kell megjelenniük.
Az új számítási modell már megfelel az uniós elvárásoknak, és az új vasúti törvény és a kapcsolódó rendelet előírásainak is, vagyis biztosítja, hogy a hálózat-hozzáférési díjból megtérüljön a vasúti infrastruktúra fenntartásának és a nyújtott szolgáltatások indokolt költsége. Míg a ma érvényes kalkuláció szerint a vasúti infrastruktúra használói 2007-ben 111,5 milliárd forintot fizettek be, az új számítás szerint (2010-re indexálva) 159,3 milliárd forintot kellene befizetniük, a továbbadott villamos energia díja nélkül.
Vagyis a pályadíjak jelentős növekedése várható, de a ma érvényes díjak alapját a vasúti infrastruktúra-kezelők 2004-es költségei adják, a próbaszámítás viszont a 2007-es költségadatok alapján készült, s nem vették benne figyelembe az állami szerepvállalást. A 2010 decemberétől érvényes díjakat a tavalyi tényadatok bázisán határozzák meg.
Kérdés, hogy most, a megszorítások idején az állam mennyire akar besegíteni a pályadíjakba, amikor meg kell nyirbálni a közösségi közlekedésre költött állami pénzeket. Viszont a pályákat tehervonatok is használják: legnagyobb részben az osztrák tulajdonú MÁV-Cargo Zrt., utána a magyar–osztrák GYSEV Zrt., illetve kisebb arányban a részben már szintén külföldi kézben lévő kis vasúti áruszállító magántársaságok, illetve külföldi cégek.
„Ha a díjszámításra rendelkezésre álló határidőig nem kapunk értesítést az állami szerepvállalás mértékéről, a vasúttársaságoknak kell az indokolt költségek alapján meghatározott pályadíj egészét kifizetniük” – mondta korábban lapunknak Pákozdi István, a VPE Kft. ügyvezető igazgatója. A pályadíjak csökkenthetők a vasúthálózat kihasználtságának javításával is. Erre a most indított, közösségi közlekedési megújítási program részeként erős a központi szándék.
Nagy a szórás az állami szerepvállalás terén a nemzetközi gyakorlatban. A Baltikumban a pályadíj egészét a piaci szereplők fizetik, a gazdagabb országokban viszont az állam veszi át e terhek nagy részét: Hollandiában majdnem az egészét, Svédországban a 95 százalékát és sok más országban is a 70-80 százalékát, többnyire szerződéses rendszer szerint. BHL
Asztalon az új menetrendi koncepció
Mára kellett elkészítenie a távolsági és a budapesti elővárosi közlekedés, valamint a regionális integrált közlekedés 2009/2010-es menetrendjének koncepcióját Antali Károly közösségi közlekedésért felelős kormánybiztosnak.A cél, hogy állami finanszírozással csak ott és csak annyi vonat, illetve busz közlekedjen, amennyire valós piaci igény van, költségvetési pénzből fenntartott közlekedési formák egymással ne versenyezzenek, elkülönüljön az országos, illetve a regionális hálózat, s mindez az előző évinél mintegy 35 milliárd forinttal kevesebbe kerüljön az államnak.
Az alapjaiban megváltozó, új menetrend beleszól a pályadíjak kalkulációjába is.
A cél, hogy állami finanszírozással csak ott és csak annyi vonat, illetve busz közlekedjen, amennyire valós piaci igény van, költségvetési pénzből fenntartott közlekedési formák egymással ne versenyezzenek, elkülönüljön az országos, illetve a regionális hálózat, s mindez az előző évinél mintegy 35 milliárd forinttal kevesebbe kerüljön az államnak.
Az alapjaiban megváltozó, új menetrend beleszól a pályadíjak kalkulációjába is. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.