"Hullanak" a topmenedzserek
Ráadásul az elbocsátott topmenedzserek túlnyomó többségének nincs rá esélye, hogy ismét egy másik DAX-konszernnél kapjon munkát. A Heidrick & Struggles tanulmánya szerint 2006 eleje óta egyetlen igazgatósági tagnak sikerült egy DAX-cégtől történő távozása után egy másiknál állást szereznie: Lawrence A. Rosen a Freseniustól került át ugyanolyan szintű pozícióba a Deutsche Posthoz.
Ez az arány meglepő, hiszen meglehetősen nagy volt a fluktuáció a DAX-konszernek vezetőségi szintjein: az összesen 198 topmenedzserből 98 hagyta el állását az elmúlt időszak alatt, így jelentős számú üres állás keletkezett. E téren egyébként a Siemens szolgáltatta a legextrémebb példát, ahol az óriásira dagadó korrupciós botrány miatt a teljes 11 tagú igazgatótanácsot lecserélték.
Az igazgatótanácsi elnökök helyzete is csak kevéssel stabilabb: a jelenleg hivatalban lévő 30 cégvezető közül 16 az, aki már 2006 elején is ugyanezt a pozíciót töltötte be. Feltűnő változás viszont a korábbi gyakorlathoz képest, hogy a 14 megüresedett elnöki állásból tízet cégen belülről töltöttek be.
Csupán négyen érkeztek kívülről: Peter Löscher, a Siemens, Jürgen Grossmann, az RWE, Eckhard Cordes, a Metro, illetve Karl-Ludwig Kley, a Merck igazgatótanácsának elnöke. Ez a személyzeti politika meglehetősen eltér a 90-es évek gyakorlatától, amikor nagyon gyakran ültettek kívülről érkező jelöltet a főnöki székbe. Ezt szakemberek egyébként a kiegyensúlyozottság és folytonosság iránti igény növekedésével magyarázzák.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.