Javított előrejelzésésén a Kopint - Lassan indul a növekedés

Nyár óta nőtt az optimizmus, de azért még kockázatok láthatóak – mondta Nagy Katalin, a Konjunktúrakutató Intézet igazgatója. A gazdasági növekedés beindulása azonban nem jár majd a munkanélküliség csökkenésével. A világkereskedelem csökkenés is lefékeződött, az idei 11 százalékos szűkülést jövőre már 3 százalékos növekedés követheti. Az inflációs nyomás a következő évben sem valószínű, hogy növekszik az alacsony növekedési ütem mellett, bár a nyersanyag- és energiaárak már emelkedő trendet mutatnak. A legtöbb országban enyhén fog csak emelkedni a pénzromlás. Az idei 60 dolláros olajár 70-75 dollárig emelkedhet jövőre.

A pénzügyi rendszerben a korrekció jelentős része lezajlott, de továbbra is szükség van a likviditásnövelő intézkedésekre. A hitelek volumene már nem esik tovább, a kockázati étvágy megerősödni látszik. A jegybankok azonban nem fogják elsietni a kamatnövelést, valószínűleg a FED fog először lépni.

A régió átlagában a gazdasági visszaesés 3 százalék körüli lehet idén – mondta Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. Jövőre 1-1,5 százalékos növekedés lehet elérhető a térségben. Nagy különbségek vannak, a legrosszabb helyzetben a Baltikum van, itt azonban működni látszik a belső leértékelés, vagyis a nominális bérek nagy mértékű (20 százalékos) csökkentése. A régió euróval rendelkező országaiban is óriási a beruházások zuhanása, ami abból adódik, hogy a csatlakozáskor túlpöröghetett a felhalmozás. Általános trend a külkereskedelmi volumenek jelentős esése, ami majdnem mindenhol a külkereskedelmi mérleg javulásával jár.

A külső egyensúly javulásával lényegesen csökkent ezeknek az országoknak a sebezhetősége. A térségben Lengyelország mutatja a leggyorsabb felzárkózást, hamarosan utolérheti Magyarországot is. A legtöbb országban azonban lényegesen romlott a költségvetési pozíció, ezalól csak Bulgária és Magyarország lesz kivétel. A másik végletet a durva megszorítások ellenére a Balti országokban látható. A munkanélküliség terén ugyancsak a régió északi része jár rosszabbul, jövőre még nem is várható javulás ebben.

A infláció szinte mindenhol alacsonyabb szintre került, kivéve Magyarországon az áfaemelés és Lengyelországot az élénk belső kereslet miatt. Az importált infláció is nagyon alacsony. A pénzpiac bizalma még nem mindenütt tért vissza, magasak az állampapír-hozamok. Litvánia mellett Romániára nehezedhet nyomás, ugyanis itt van a legnagyobb gondban az államháztartás. A lej nem is követte a tavasz óta látható visszaerősödésben a régiós valutákat, és egyre erősebb kamatemelési nyomás tapasztalható. Az EU-n kívüli dél-kelet-európai országokban is recesszió tapasztalható.

Az év második és harmadik negyedévében éri el a magyar gazdaság a pályája mélypontját – fejtette ki Palócz Éva, az intézet igazgatója. A készletek nálunk is érdekesen alakultak, a második negyedévben ez okozta a visszaesés nagy részét. Az év végére ez a folyamat megállhat, ami visszafoghatja a visszaesés mértékét.

Ettől a hatástól eltekintve a legtöbb ágazat konszolidálódni látszik, az építőiparban pedig enyhe növekedés is volt. A konjunktúratesztek is egyre kedvezőbbek. A reálkereset mutatójánál sokkal jobban csökken a fogyasztás, ami egyrészt a részmunkaidő terjedése és a csökkenő foglalkoztatás, valamint az egyéb jövedelmek, például a nyugdíjak visszafogása is. A megtakarítások alakulásában vissza kellett fogni az előrejelzéseket, nem látszik olyan mértékű növekedés, mint azt várták a szakértők. A devizahitel-törlesztőrészletek megemelkedése több jövedelmet vitt el a vártnál.

A beruházások helyzete nem olyan rossz, mint várni lehetett, főként az állami szektor pörgette fel a második negyedév során. Az import 3-3,5 százalékponttal jobban esik az exportnál, a fogyasztás és a beruházások zsugorodása miatt. Az államháztartási hiánycél teljesítéséhez az utolsó negyedévben szufficitet kellene elérni, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa. Igaz, a 13. havi nyugdíj és a bónuszok javítják majd az egyenleget év végére. Az éves hiányterv azonban már augusztusra teljesült, mivel a recesszió miatt elmaradnak a bevételek a várttól. Ha a kormány tartózkodik az év végi költekezési boomtól, akkor teljesíthető lehet a cél, de ez nem lesz könnyű, mert nagyon erős beidegződésről van szó.

Az inflációs trendet a szabályozott árak is felfelé tolják, pedig például az energiaárak csökkenése lehetővé tenne ármérséklést is. Az áfaemelés nagyjából felét lenyelték a kereskedők, hosszabb távon azonban még átgyűrűzhet ebből valamennyi. Idén is és jövőre is 4,5 százalékos pénzromlást vár a Kopint-Tárki. A tavaszinál lényegesen jobb pénzpiaci helyzettel állunk szemben, a forint árfolyama stabilizálódott és a BUX is erősödött. A külföldiek visszatérni látszanak a magyar állampapírpiacra. A folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege történelmi többletbe fordul idén, de ez csak a reálgazdaság rossz helyzete miatt vált lehetővé.