Magyar infláció: senki sem tudja biztosan, mennyi lesz

Igen széles sávban mozgó előrejelzéseket adtak londoni feltörekvő piaci elemzők az augusztusi magyarországi inflációra, kiemelve, hogy nehéz kiszámítani a nyár közepi áfaemelés pontos hatását. Vannak, akik lehetségesnek tartják, hogy az infláció a jövő év végére elmarad a központi bank céljától, és így akár 3,5 százalékig csökkenő alapkamat sem zárható ki.

MTI Eco

2009.09.10, 16:29

A megkérdezett, illetve szemlézett nagy londoni befektetési és gazdaságelemző házak - UBS, BNP Paribas, Bank of America-Merrill Lynch, Goldman Sachs, JP Morgan, Wood & Co., 4cast - felzárkózó piaci szakértőinek prognózisai 5,3-6,1 százalék között szóródtak; az előrejelzési átlag 5,71 százalék.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak a tavaly júliusinál Magyarországon, a teljes kosárra számolva.

A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői, akik 5,8 százalékra gyorsuló fogyasztóiár-inflációt várnak a múlt hónapról, most azt valószínűsítették, hogy az áfaemelés megkésett hatása fog mutatkozni az augusztusi számsorban.

A BoA-ML londoni szakértői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy júliusban a vártnál számottevően kisebb hatása volt a fogyasztói árindexre az áfamódosításnak, és ha ez volt a helyzet augusztusban is, az a kiskereskedelmi szektor gyenge árérvényesítő képességét jelezné.

A ház elemzői azt jósolják, hogy a továbbra is masszív - hozzávetőleg 8 százalékos - negatív kibocsátási rés, a változatlanul gyenge belső kereslet és a forint erősödése együtt 2010 végére valószínűleg a 1,5-2,0 százalékos sávba, vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos célja alá süllyeszti a teljes kosárra számolt éves inflációt, és a jegybanki alapkamat 2010 végéig meredeken, 3,50-5,50 százalék közé csökken.

A BNP Paribas bankcsoport elemzői - akik 5,3 százalékos augusztusi inflációt várnak - szintén azt valószínűsítették, hogy az áfaemelés hatásának múltával a magyar gazdaságban érvényesülő erőteljes dezinflációs tényezők kerülnek előtérbe, különösen a cég által 10 százalékosra becsült negatív kibocsátási rés. A ház szerint 2010 végére a teljes kosárra számolt éves infláció 2 százalék alá, a maginflációs ütem akár 1 százalék alá is csökkenhet.

A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető - más szóval fenntartható - hosszú távra számított GDP-növekedési potenciál és a tényleges GDP-növekedés különbségét méri negatív vagy pozitív irányban. A pozitív kibocsátási rést az elemzők általában inflációveszélyesnek tartják, a negatív kibocsátási rés kialakulása azonban erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet