Mentő tervek MENTA után

A kiemelt iparágak között kívánja kezelni a kormány az infokommunikációs szektort – ígérte nagyjából két hete Varga István gazdasági miniszter az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) éves szakmai konferenciájának, a MENTA-nak az előestéjén. Ezt biztató jelnek tekintette a szervezet elnöksége, amely számukra egyúttal azt is jelenti, hogy a kormány elfogadta azt az akciótervet, amelyet az IVSZ a tagvállalataitól összegyűjtött vélemények, elképzelések alapján állított össze.

Nézetkülönbség abban még a politikusok között sincs, legyenek a bal- vagy a jobboldalon, hogy szükség lenne jól átgondolt országos infokommunikációs stratégiára, és azt a piaci szereplők bevonásával kellene kialakítani. Továbbmenve: a konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésén ismét szóba került, hogy az elmúlt évben meghirdetett, az informatikai képzettség növelését célzó TITAN program véghezvitele elengedhetetlen ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozások az új technológiák adta lehetőségeket képesek legyen a hasznukra fordítani. A digitális írástudás növelését célzó országos projektet, amelyhez évi tízmilliárd forintnyi uniós támogatás vehető igénybe, tavaly májusban hirdették meg. Az azóta parkolópályán lévő ügyben szeptember elején kezdtek lobbizni a programban részt vevő szervezetek. Ők a kormányzati koordinációt hiányolják, szerintük emiatt késlekedik a finanszírozási források elkülönítése, ezért nem tudnak elindulni.

A koordinációt nem csak ebben az ügyben lehet hiányolni, mindaddig elég nehéz ugyanis Magyarországon központilag is támogatott infokommunikációs programokról beszélni, amíg az ágazatok – informatika és távközlés – integrációja nem valósul meg kormányzati szinten is. Jelenleg ugyanis az előbbi a gazdasági tárcához, utóbbi – meglehetősen alacsony képviseleti szinten – a Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumhoz tartozik.

Pedig ezek az ágazatok önmagukban is több százmilliárd forintos piacot képviselnek, csak a legnagyobb távközlési szolgáltatók együttes bevétele meghaladja az 1000 milliárd forintot, s akkor még nem beszéltünk az informatikai multikról. Az alszektorok a globális vállalatok meghatározó jelenléte mellett számos hazai kis- és középvállalatnak is teret adnak, ezek azok, amelyeknek a helyzetén javíthatnának a központi, lényegében uniós források. Apropó unió, annyira talán mégsem vagyunk lekésve a reformokról, hiszen Brüsszelben is csak most fogalmazódik meg a stratégia az infokommunikáció szerepének a növeléséről, az Amerikához és Ázsiához történő felzárkózásról…