Vívmányok és kérdések

A nagy léptékű munka nem nélkülözheti az értékválasztási különbségekből, eltérő szakmai álláspontokból fakadó polémiát, melynek célja egy laikus számára nem lehet más, csak az, hogy minél jobb szabályozás szülessen.

A hét könyvből álló – Bevezető rendelkezések, Személyek joga, Családi jog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog, Záró rendelkezések – Ptk. tervezete tízéves tudományos igényű kodifikációs munka nyomán állt össze. Ezt a dokumentumot dolgozta át az igazságügyi kormányzat. Nem azért, hogy felforgassa, hanem a ma igényeihez igazítsa, szélesebb szakmai konszenzusra helyezze a polgári jogi szabályokat.

A cél érdekében egyebek között több konferencián, a tudomány és a gyakorlat képviselőinek részvételével tekintette át a koncepcionális kérdéseket, igyekezett közös nevezőre hozni az érdemi véleménykülönbségeket és – szinte a zárószavazás napjáig – formálta a javaslatot. Ennek során nem egy kérdésben például visszatért a kodifikációs bizottság szerkesztette előterjesztéshez. Ugyanakkor a jogtudomány néhány nagy tekintélyű képviselője – eltérő álláspontja ellenére is – jó szándékú javaslatokkal segítette a kormányzat korszerűsítésre irányuló törekvéseit.

Így születhettek meg olyan fontos, szükséges változások, amelyek némiképp háttérbe szorultak a kódex körüli sokszor méltánytalan hangzavarban. Az új Ptk. például erősíti a sajtó ellenőrző szerepét és a szólásszabadság garanciarendszerét. Hatékonyabb jogvédelmet nyújt a mentálisan fogyatékos embereknek, szigorítja a cselekvőképesség korlátozásának feltételeit, és megszünteti a cselekvőképtelenné nyilvánítás jogi lehetőségét.

Az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak benne az egészséges környezet védelméhez fűződő jogok. A környezeti károkért való felelősség a jelenlegi három helyett harminc évig lesz érvényesíthető. A károsult sérelemdíjat követelhet a környezeti ártalom okozta nem vagyoni kára miatt. Az egyesületre vonatkozó legfontosabb rendelkezések módot adnak arra, hogy a szervezet kiegészítő jelleggel üzletszerű gazdasági tevékenységet folytasson. Korszerűbb lesz az alapítvány szabályozása. Az üzleti szféra jogos igényeire figyelemmel a kódex növeli a tulajdonosi autonómiát és a szerződési szabadságot. Kiterjeszti például a dolog fogalmát a társasági részesedésre és a tőzsdén forgalmazott (értékpapírnak nem minősülő) tőzsdei termékekre. Bevezeti a bizalmi vagyonkezelés intézményét, mely például akkor alkalmazható, ha valakinek valamely megbízatása összeférhetetlenné válik vállalkozásaival. A kötelmek között több új, elsősorban a pénzügyi területet érintő szerződéstípust – lízing, faktoring – is szabályoz.

Máig nem csitult a vita a családjog némely rendelkezése fölött. Az Alkotmánybíróság határozata alapján az új Ptk. elismeri és bevezeti az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatát. Nem deklarálja a házastársi hűség többek által hiányolt követelményét, ám engedve a kritikáknak, a korábbi tervekkel ellentétben, nem ad lehetőséget a házasság közjegyzői bontására.

Most, a kódex megszavazása után nagy a várakozás: mit szól a szabályozáshoz a köztársasági elnök? Sokak szerint a Ptk. némely szakasza ok lehet arra, hogy előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Más szakértők viszont állítják: nincs olyan pontja, amit akár az államelnök, akár az Alkotmánybíróság kifogásolhatna.

Mindenesetre készülnek az érvényesítéshez szükséges törvények. A jövő évtől, fokozatosan léptetnék hatályba a kódex rendelkezéseit. A kormány ígéri: lesz elég idő a felkészülésre, gondoskodik a bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők megfelelő képzéséről, erre kétszázmillió forintot biztosít.