Borúsan látják kilátásainkat az elemzők

 Az ING IM szerint a kimagasló növekedési ütem és a kedvező globális likviditási körülmények miatt a fejlődő piacok továbbra is túl fogják teljesíteni a fejlett piacokat. Az eszközök allokációját illetően pedig a kockázatosabbak túlsúlyát várják az ING IM elemzői. „az alacsony kötvényhozamok hatására a befektetők a nagy kapitalizációjú, jó minőségű és magas osztalékfizetési rátát biztosító részvénystratégiákat keresik majd, emellett a magas minősítésű spread-termékek is népszerűek lesznek”.

A vagyonkezelő szerint a legnagyobb kockázatokat a jegybanki likviditási csomagok visszavonása, az újra elinduló kamatemelések, az olajár volatilitása és a pénzügyi szektor újraszabályozása jelentik, mindezek mellett az egyes kormányok fiskális politikájának sikerei vagy kudarcai ugyancsak jelentős hatással lesznek a kockázatok értékelésében. Az ING véleménye az, hogy ezek a feszültségek és kockázatok jelentenek majd nagyobb volatilitást 2010-ben a részvény- és kötvénypiacok számára.

Nemzetközi részvénypiacok

Az ING álláspontja szerint, habár a fejlődő piacok teljesítménye fenntartható és magas szintű gazdasági növekedése még mindig impozáns egy befektető számára, „már inkább olyan régióként érdemes rá tekinteni, mint amely már nem kizárólagosan, de még mindig tartogat kimagasló megtérülést hozó befektetési célpontokat a befektetőknek” – érzékeltette a hangsúlyok eltolódását Patrick Moonen, az ING IM szenior részvénystratégája.

Az ING IM előrejelzése szerint a fejlődő piacokon a profitnövekedés átlag feletti marad mind a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE), mind a működési marginok tekintetében. Ez nagymértékben köszönhető a helyi gazdaságok erős makrogazdasági mutatóinak (megtakarítási ráta, GDP arányos államadósság, folyó fizetési mérleg-egyenleg és a privát szektor növekedési üteme). Ezt a kedvező folyamatot – néhány kivétellel – a fejlődő gazdaságok számára a növekvő alapanyagárak is segítik. 2010-ben a nyersanyag exportőrök az áremelkedésekből egyértelműen profitálni fognak, míg az importőrök számára ez inkább növekvő költségeket jelent. A fejlődő világ monetáris politika tekintetében sem lesz egységes, hiszen az infláció emelkedése nem mindenhol jelent majd problémát. A növekedési potenciál tekintetében 2010-re az ING jelentős javulást vár, hiszen a vállalatok további költségcsökkentések mellett növelni fogják az eredményeket is. Ez a kedvező folyamat várhatóan a jövő év első felében lesz megfigyelhető.

A jövő év valószínűleg a keresett és jól jövedelmező szektorok között is változásokat fog hozni. Az ING szerint a ciklikus szektorok már igen drágák, ezért a gazdasági kilábalás a defenzívebb szektorokat fogja újra a középpontba állítani. Az egészségügy és a telekom szektorok a leginkább érdekesek ebben a tekintetben, míg a tartós fogyasztási cikkeket gyártó cégekkel kapcsolatban indokolt a fokozott óvatosság. A nyersanyagszektor is népszerű lesz, hiszen profitálni fog majd az áremelkedésekből.

Lapozzon!

Nemzetközi kötvénypiacok

Az ING jó minősítésű, fundamentálisan erős kötvényeket preferálja és figyelmezteti a befektetőket arra, hogy a 2010 első negyedévében megváltozó globális likviditási helyzet jelentős ármozgásokat eredményezhet.

Valentijn van Nieuwenhuijzen, az ING IM vezető kötvénypiaci stratégája szerint „Kötvényportfoliónkban felülsúlyozzuk a vállalati, lakossági és fejlődő piaci szuverén adósságpapírokat. Várakozásaink szerint a kötvénypiacokon a volatilitás növekszik majd 2010-ben. Mi a magasabb minősítésű kötvényszegmenseket preferáljuk, illetve az egészséges makrogazdasági kilátásokkal rendelkező fejlődő országokban diverzifikáltan növeljük majd befektetéseinket.”

Az ING IM befektetési célpontként ajánlja az európai AAA minősítésű ABS papírokat (eszközalapú értékpapírok), hiszen ez az egyike azon kevés szektornak, ahol még valamennyi kockázati prémium jelen van, míg az eszközosztály alapvető fundamentumai folyamatosan javulnak. A kedvező likviditási helyzet is segít itt, amely persze más, a betéti kamatokat meghaladó hozamú eszközökre is igaz. Érdemes a portfolióban túlsúlyozni a befektetési minősítésű vállalati kötvényeket és a fejlődő piaci, helyi devizában kibocsátott kötvényeket. Valentijn van Nieuwenhuijzen, az ING IM vezető kötvénypiaci stratégája úgy fogalmazott: „Úgy tűnik, hogy a befektetőket jelenleg a jövő év első felére várt újabb pénzügyi élénkítő csomagok, illetve a ciklikus részvényszektorok áremelkedésének kifulladása aggasztja leginkább. Szerintünk – ahogy azt a befektetők várják – a jegybankok továbbra is alacsony szinten tartják majd a kamatokat, így 2010-ben az államkötvényeket jóval meghaladó hozamokat lehet elérni az általunk javasolt területeken."

Magyarországi kilátások

A hazai reál GDP a harmadik negyedévben éves alapon mintegy 7,2 százalékot csökkent, így elmaradt az elemzők által várt pozitív meglepetés. Ez az adat ugyanakkor nagyjából megfelel az MNB által a korábbi inflációs jelentésekben felvázolt növekedési pályának, amely a negyedik negyedévtől kezdődően már lassú, de fokozatos javulást jósol hazánk számára.

Az ING meglátása szerint ugyanakkor kétséges, hogy a több piaci szereplő által 2010-re várt pozitív meglepetés, az MNB által jósolt 1 százalékos GDP csökkenés helyett várt enyhe növekedés be tud-e következni. Ennek oka, hogy a GDP adat mellett több más hazai makro mutató, így elsősorban az egyre rosszabb kiskereskedelmi adat és az inflációs adat is igen gyenge hazai belső keresletről tanúskodik. Ez a tényező azonban egyértelműen a jegybank további kamatcsökkentési törekvéseit segítheti. Becslések szerint az idei év végi adósságállomány még ezen erős forintárfolyam mellett is nagyjából 80 százalék körül alakulhat, ami 1995 óta nem látott magas adósságszintet jelent. Noha egyértelmű, hogy ez részben az IMF keretből történt lehívásoknak (is) köszönhető, a magas adósságszint már a 2010-ben megválasztandó kormányzat számára lesz gazdaságpolitikai kihívás, és így szükségszerűen hordoz magában némi politikai kockázatot.

Lapozzon!

A forint helyzete

Az ING Befektetési Alapkezelőbefektetési igazgatója, Pájer Tamás szerint „a forint árfolyamára negatívan hat vissza a csökkenő kamatszint. Fizetési mérleg adatok azonban (különösen a kereskedelmi mérleg) támogatólag hatnak, ezért rövidtávon nem számítunk a forint gyengülésére, viszont minden erősödésnél célszerű lehet a forint eladása más devizákkal (euróval, dollárral) szemben. 260 forint körüli szinteknél nem várunk erősebb árfolyamot és a forint gyengülésére számítunk 2010-ben: jellemzően 280 körüli árfolyammal, a gyengébb időszakokban azonban akár 290 fölötti szintekkel számolunk.Drámai gyengülést azonban nem várunk, így véleményünk szerint nem fogunk 300 feletti szinteket viszontlátni.”

A globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével ismét kiújulhat a bizalmatlanság a forinttal szemben, ezt bizonyította az is, amikor a forint 2009 október utolsó és november első napjaiban mintegy két hét alatt a 280-as szint fölé gyengült az euróval szemben. A hazánkkal kapcsolatos bizalmatlanság egyik kiváltó oka lehet például, hogy az IMF hitelkeretből történt lehívások jelentősen megnövelték államadósságunk külföldi pénznemben denominált arányát, amely normális piaci környezetben, IMF támogatás nélkül sérülékenységi faktort jelent egy ország számára.

A magyar kötvénypiac

A magyar kötvénypiacot a közeljövőben (2010 első hónapjai) még várhatóan továbbra is támogatják a nemzetközi és hazai tényezők. Az élénk globális kockázatvállalási kedv, a gyakorlatilag korlátlan ingyenes likviditás, az IMF hitelből származó finanszírozási biztonság, a jelentős 2009-es negatív nettó kibocsátás (kevesebb kibocsátás, mint ami lejárt) mellett az MNB kamatvágásai hatására a magyar kötvények kiemelkedően teljesítettek márciustól. Ennek is köszönhető, hogy a kötvénypiac teljesítménye a tavalyi évvel ellentétben 2009-ben várhatóan ismét jelentősen felülmúlja az inflációt. Mi több, 2004 óta nem volt hasonlóan jó éve a kötvénypiacnak. Fontos azonban kiemelni, hogy a fenti kiemelkedő teljesítményt a magyar kötvénypiac nem „magától” érte el, hanem az IMF segítségével. Ez mindenképpen óvatosságra intő jel lehet, illetve kérdéses, hogy mi lesz az IMF után.

Az MNB kamatvágásai 5,5 százalékon állhat, a finanszírozási igény miatt jövőre jelentős kibocsátási növekedésre számíthatunk, ami miatt a kötvényhozamok további csökkenése már korlátozott lehet. Véleményünk szerint a hazai hozamgörbe 6 százalékos rövid oldal mellett 6,5 százalékos hosszú hozamszintekig tud lemenni optimista esetben. A további kamatvágások hatására is a rövidebb kötvények hozamának esése valószínű, míg a kibocsátás növekedésének hatására a hosszabb hozamok jövőre akár emelkedhetnek is. A választások közeledtével pedig a növekvő politikai kockázatok, illetve a nemzetközi eufória csökkenése újra emelkedő pályára állíthatja a hazai kamatokat. Az év eleji rally után a hozamgörbe különösen a hosszabb végén akár 1-2 százalékkal is feljebb tolódhat. Ennél komolyabb, a 2008-2009-es drámai gyengülésre azonban nem számítunk, mert negatív esetben az ÁKK egyszerűen nem fog kibocsátani az IMF hitel mögé bújva.

Magyar részvénypiac

A 2009-es évben eddig a BUX index hozama – a nagyon hektikus első negyedév ellenére is – mintegy 75 százalék. Az év hátralévő részében a jelenlegi szintről komoly elmozdulásra nem számítunk. A 2010-es esztendőben a világ börzéinek komoly kihívásokkal kell megküzdeniük. Az év első felében tovább tart majd a globális készletfeltöltés, ami az ipari termelés felfutásán keresztül segíti majd a GDP növekedést. A második félévben a készletek feltöltése után a végfogyasztóknak kellene átvenniük a stafétabotot. Ez nem lesz egyszerű a fejlett világban tapasztalható magas munkanélküliség és a nagymértékű háztartási eladósodottság miatt. Az elemzők jövőre 20-25 százalékos vállalati profitnövekedésre számítanak világszerte – ez az eredménybővülés viszont már be van árazva. Ezt támasztja alá, hogy a részvénypiaci indexek P/E alapon immár nem számítanak olcsónak.

P/BV alapon például a BUX index historikusan még mindig olcsónak számít: Benczédi Balázs az ING Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy „mindenesetre ahhoz, hogy 2010-ben az árfolyamok tovább emelkedjenek, 2011-től fenntartható növekedéssel kapcsolatos bizonyítékokra lesz szükség. A BUX index becsült profitnövekedése 2009-hez képest jövőre mintegy 40 százalékos lesz, de ez a látványos javulás egyedül a Molnak köszönhető. A Mol eredménybővülése várhatóan meghaladja majd a 70 százalékot, míg a többi vállalat hozzájárulása a profit-növekedéshez jóval szerényebb. A Mol javulása mögött nagyrészt a devizahitelein idén elszenvedett veszteségeinek megfordulása áll, és a 2010-es várható profit már jelenleg is be van árazva. Mindezek figyelembevételével 2010-ben egy 10-15 százalékos árfolyam-növekedésre számítunk, jelentős árfolyam-ingadozások mellett.”