Túlórázhatnak az EU-csúcson - Nincs konszenzus

Elképzelhető, hogy az EU állam- és kormányfőinek csütörtök este 6 órakor kezdődő közös vacsorájukon sem sikerül megegyezniük az Európai Tanács (EiT) első állandó elnökének és a közös külpolitikai főképviselőnek a személyében - véli egyre több kommentátor az elmúlt napok sikertelen egyeztetéseit látva. Carl Bildt, a soros tanácsi elnök Svédország külügyminisztere maga is elismerte, hogy egyelőre a második körös egyeztetések során sem sikerült konszenzusos jelöltet találni. Cecilia Malmström svéd EU-ügyi miniszter pedig két lehetőséget vázolt fel a csütörtöki kudarc esetére: vagy megállás nélkül folytatják az állam- és kormányfők a tárgyalásokat, vagy tartanak egy szünetet és újra összegyűlnek.

Optimális megoldásként persze mindenki arra törekszik, hogy már csütörtökön megszülessen a döntés, még ha ennek csökkenni látszik is az esélye. Az EiT-elnöki posztra (amit az EU első állandó elnökének is neveznek) továbbra is Herman van Rompuy belga kormányfő a legesélyesebb. Előnyei közt emlegetik, hogy kis tagállamból jön, kereszténydemokrata, nem szereti magát előtérbe tolni (vagyis nem vonja majd magára túlságosan a reflektorfényt a tagállami vezetők elől) és a belga kormányválság menedzselésével nagy tiszteletet vívott ki az EU-vezetők körében. Hátránya, hogy Belgiumon kívül nagyon kevesen ismerik és Nagy-Britannia ellenzi megválaztását.

London továbbra is Tony Blair volt brit kormányfőt látná szívesen az EiT-elnöki székben, akit viszont a van Rompuy mögött felsorakozott franciák és németek utasítanak el. Döntés addig biztosan nem lesz, amíg nem sikerül megállapodni a közös külpolitikai főképviselő ("EU-külügyminiszter") személyéről, mivel a két tisztség betöltői között politikai és földrajzi értelemben is egyensúlyt kell képezni.

Uniós külügyminiszterként a legtöbben továbbra is Massimo D''Alema volt olasz kormányfőt emlegetik, akit viszont kommunista múltja miatt Lengyelország és néhány más keleti tagállam elutasít - és aki nem is beszél elég jól angolul. David Miliband brit külügyminiszternek nem lennének nyelvi problémái és valószínűleg mindenki számára elfogadható lenne, de London ragaszkodik ahhoz, hogy nem őt, hanem Blairt jelöli (és nem erre a posztra, hanem a másikra), sőt maga Miliband is elutasította a posztot.

A lehetséges külügyi főképviselők közt emlegetik még Anna Diamantopoulou görög oktatási minisztert (volt EU-biztost), Adrian Severin volt román külügyminisztert, Olli Rehn EU-bővítési biztost, Catherine Ashton EU-s külkereskedelmi biztost és Toomas Hendrik Ilves észt államfőt. Utóbbi az EiT-elnöki tisztségre is pályázik, akárcsak Vaira Vike-Freiberga volt lett államfő, de a szóba jöhető megoldás Jan-Peter Balkenende holland kormányfő és Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök is. A kiválasztási folyamat teljes átláthatatlansága és a megmerevedett álláspontok miatt azonban elemzők azt is elképzelhetőnek tartják, hogy csütörtökön a csúcsot levezető Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök egy teljesen új névvel áll majd kollégái elé. Reuters,