Korai még a frankhitelesek öröme

A román költségvetés konszolidációja sokáig váratott magára, ugyanis alkotmányossági problémákat vetett fel a kormány megszorító csomagja. A kiigazítás a közszférában 25%-os bércsökkentést és a nyugdíjak 15%-os csökkentését foglalta magában, melyet a román alkotmánybíróság részben elutasított június 25-én.

A döntésre Románia leminősítést kapott, és a kialakult bizonytalanság miatt, valamint azért, mert vissza kellett küldeni a csomagot a parlament elé az IMF azonnal elhalasztotta az újabb hitelrészlet folyósítását. Ennek hatására a régiós devizák gyengülni kezdtek, a forint is jelentős esést könyvelhetett el, ekkor egy euróért 286 forintot is adtak.

A román kormány gyorsan választ adott. Megemelte az ÁFA-t 19%-ról 24%-ra június 29-én. A szakértők szükséges, de nem elégséges döntésnek értékelték a lépést, és a piacok sem nyugodtak meg teljesen. A lej történelmi mélypontról erősödni kezdett az euróval szemben.

A forint árfolyamát azonban más külső tényezők is alakítják. Jelentős gyengülést szenvedett el a frankkal szemben mióta a Svájci Nemzeti Bank felhagyott a fizetőeszköz gyengítésével. Az euróövezetben fennálló bizonytalanságok szintén negatívan befolyásolják a kilátásokat, ezért jelentős erősödés nem indokolt fizetőeszközünk árfolyamában.

Az IMF nem reagált azonnal a döntésre, csak vasárnap jelentette be, hogy folyósítja Romániának a hitelrészletet (913,2 millió eurót). A hír hatására a piacok megnyugodtak, várhatóan nem esnek tovább a régiós devizák az euróval szemben, sőt, a pénzpiacok bizalmának helyreállásával erősödés várható. A Világgazdaság Online-nak nyilatkozó Duronelly Péter szerint azonban korai még a forint tartós erősödésében reménykedni, mivel - véleménye - a hétfőn tapasztalható árfolyamemelkedés egyelőre csak egy rövid korrekció eredménye.

A részletes devizaárfolyamokat itt megtekintheti!

A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint ugyanakkor a döntés hatása egyértelműen pozitív. A román kormány együttműködő és szeretne megfelelni a hitelezőknek, valamint a kormány saját érdeke, hogy csökkentse a hiányt. Az elemző úgy véli, hogy a probléma nem olyan súlyos, csak az utóbbi időszakban mindenki szereti elkerülni a kockázatokat.