Érdekegyeztetés: nagy vita lesz a különadóról

„Elegánsabb lett volna a kormány részéről, hogy ha nem is az OÉT keretében, de leül a munkáltatókkal tárgyalni a különadó kérdéséről” – véli Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. Meglátása szerint beszélni kellett volna arról, hogy ez az intézkedés biztosan nem segíti a vállalkozások versenyképességét, arról nem is beszélve, hogy az árbevétel helyett lehetett volna más vetítési alapot találni a különadónak.

Hasonló véleményen van Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének és egyben az OÉT munkáltatói oldalának soros elnöke. Mint mondta, ha ezek az intézkedések hozzájárulnak az állami költségvetés egyensúlyához, valamint az ország pozitív nemzetközi megítéléséhez, akkor természetesen tudomásul veszik és megértik a változtatásokat.

Dávid Ferenc ugyanakkor megjegyezte, optimizmusra ad okot, hogy ha nehezen is, de újra beindul az érdekegyeztetés fóruma. Főleg ma, amikor az adóknál és különböző járulékoknál, valamint a jövő évi költségvetés számainál nincs is fontosabb kérdés a bértárgyalások kezdete előtt. A lapunk által megkérdezett érdek-képviseleti felek szerint nem példa nélküli, hogy már a parlament elé terjesztett törvényekről tárgyaljanak, így van rá lehetőségük, hogy változtassanak, vagy legalábbis javaslatokat tegyenek a kormánynak. Az biztos, az egykulcsos adórendszerről összecsapnak majd az érdekek, hiszen korábban több szervezet is jelezte, hogy nem ért egyet a kormány intézkedésével.

„Ha a kormány a különadónál meg tudta oldani a progresszivitást, akkor nem igazán értjük, hogy ezt a személyi adó esetében miért nem tudja megvalósítani” – véli Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Meglátása szerint egyébként továbbra is hiányzik egy egységes kormányprogram, ezt a már bejelentett első és második akciótervvel nem lehet pótolni.

Zs. Szőke Zoltán továbbá úgy véli, hogy bár nem szerepel a napirenden, de mindenképpen érdemes lenne tárgyalni a hideg-meleg utalványok rendszeréről is, meglátása szerint ugyanis nem külön, hanem egyben kellene kezelni ezt a juttatási formát.

Ugyancsak szívesen látná a napirendi pontok között a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazás ügyét Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Mint mondta, a korengedményes és korkedvezményes nyugdíj intézményét fenn kell tartani, ehhez azonban egy új törvényre vagy legalábbis a jelenlegi módosítására lenne szükség. Szintén tárgyalóasztalra vetné a munkavállalói érdekek képviselője azt, hogy a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhassanak, függetlenül attól, hogy elérték-e a nyugdíjkorhatárt vagy sem.

A legfontosabb kérdés persze az, hogy mikor kezdődhetnek meg az idén a bértárgyalások: a tervek szerint legkésőbb november elején csaphatnak az érdek-képviseleti felek a lovak közé. Lapunk információi szerint a kormány ígéretet tett arra, hogy október 30-ig írásban tesz ajánlatot az érdek-képviseleti feleknek a jövő évi bérekről.

a 2011-es költségvetés számai

bértárgyalás

a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazás ügye

a 2011-es költségvetés számai

bértárgyalás

a korengedményes és korkedvezményes nyugdíjazás ügye -->