Folytatódhat 2011-ben a kilábalás
A decemberben kiadott kutatóintézeti prognózisokban 2,5 és 3,3 százalék közötti GDP-növekedés szerepel 2011-re. Az idei, 1 százalék körüli teljesítmény után már érzékelhetővé válhat a bővülés, legalábbis a szereplők egy része számára. A növekedés az EU átlagánál kissé magasabb, de a régió országainál alacsonyabb ütemű lesz. Továbbra is az export húzza majd a gazdaságot, azonban immár a beruházás és a fogyasztás is emelkedni kezd. A fő probléma az, hogy nem láthatók a növekedés érdemi gyorsításának eszközei, sőt középtávon – a fenntarthatatlannak látszó egyensúly miatt – a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, miközben megkezdődik a jövő felélése – figyelmeztet a GKI legutóbb kiadott anyagában.
A gazdaság két húzóágazata az ipar és az építőipar lesz a kutatóintézet szerint. Átlagos időjárást feltételezve a mezőgazdasági termelés gyorsan nőhet, mint emlékezetes, az idén a kedvezőtlen időjárás miatt az átlagostól jócskán elmaradtak a növénytermesztés eredményei. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 2 százalékkal, a gépkocsiké ennél nagyobb mértékben növekszik a prognózis szerint. A bankok hitelezési aktivitása nem vagy alig bővül a GKI várakozása szerint, ez az egész gazdaság – főleg a kkv-szektor – növekedési lehetőségeit visszafogja. A bankadó következtében ugyanis a hazai bankrendszer jövedelmezősége tartósan megszűnik, ez az anyabanki és piaci források más országokba való átcsoportosítását okozhatja. Más intézetek is felhívják a bankadó ilyen hatására a figyelmet, valamint arra is, hogy az egyes ágazatokra kirótt különadók szintén rontják a befektetési klímát. A Századvég Gazdaságkutató ugyanakkor rámutat: az elmúlt negyedévben bejelentett, a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások nagy volumene javítja a kilátásokat. A Kopint-Tárki 2011-ben a versenyszféra egészét tekintve is a beruházások bővülésére számít, emögött a továbbra is viszonylag dinamikus állami beruházások és a visszaesésből stagnálásba váltó háztartási beruházások állnak.
A válság során megemelkedett állástalanság még jövőre is velünk marad, hiába a kormány ambiciózus célkitűzései. A foglalkoztatottak száma 2011-ben néhány tized százalékkal, lényegében az idei csökkenéssel azonos mértékben emelkedhet a GKI szerint. E szerint a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 2011-re 11 százalékra mérséklődik. Ennél a Kopint-Tárki és a Századvég is valamivel kedvezőbb adattal kalkulál, ám már az is nagy eredmény lenne, ha jövőre egy számjegyű lenne a munkanélküliségi mutatónk.
Míg a válság kitörésekor úgy tűnt, legalább az inflációt sikerül megfékezni, amíg nincs kereslet a gazdaságban, végül magasan maradt a drágulási ütem. Ebben nagy szerepe volt a kormánynak, hiszen a hatósági árak emelése mellett az áfakulcs megnövelése is hatott a pénzromlásra. Időközben a már említett gyenge mezőgazdasági termés is éreztette a hatását: újra gyorsulni kezdett az élelmiszerár-emelkedés. Utóbbinak még jövőre is lesz hatása az inflációban, de az energiaárak is inkább felfelé mutatnak. Mivel a fogyasztói árindexben jelentős súlyt képvisel a kiskereskedelmi láncokban zajló forgalom, az ezekre kivetett különadó is emelheti néhány százalékponttal az éves inflációt – mutat rá a Kopint-Tárki. Mindezek miatt jövőre tovább folytatódhat a kamatemelési ciklus, és 2011 végére az irányadó ráta 6,25 százalékra emelkedik a Századvég szerint. A Magyar Nemzeti Bank decemberben kiadott inflációs jelentése is a 3 százalékos cél feletti áremelkedéssel kalkulál, csakúgy, mint a kormány.
A 2011-es büdzsé egyébként nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő makropályát feltételez, 3 százalékos gazdasági növekedést és 3,5 százalékos drágulást tartalmaz. Az utóbbi két évben igyekezett a kormány konzervatív módon betervezni a gazdasági folyamatokat, vagyis kissé alullőtték a piac várakozásait. Igaz, a hiánycélok végül így sem teljesültek, erre viszont most minden esély megvan. Az MNB-től a kutatóintézeteken át a piaci elemzőkig mindenki tarthatónak minősíti a 3 százalék alatti jövő évi hiánytervet. Ezzel kikerülhetünk az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól.
Az államháztartás szigora persze többnyire kényszerű magatartás következménye, mivel további kicsapongást már aligha engedhettünk volna meg a nemzetközi szervezetek retor-ziója nélkül. Szintén nem teljesen önkéntes alapon, de az elmúlt két évben számottevően javult a magánszektor pénzügyi egyensúlya is. A korábban jelentős devizaadósságot felhalmozó háztartások egyrészt megnövekedett törlesztőrészletük miatt költöttek kevesebbet fogyasztásra. Másrészt a hitelhez jutás is nehezebb lett, ez szintén a nettó pozíció javulását eredményezte. Utóbbi azonban – nem túl szerencsés módon – jelentősebben hatott a vállalkozások finanszírozási helyzetére. Bár a pénzügyi folyamatokat az utóbbi években nehéz volt előre jelezni, alapvetően pozitív egyensúlyi képet festenek fel a kutatóintézetek. 2011-ben a lassan növekedésnek induló belföldi felhasználás következtében egymilliárd euró deficit keletkezhet a GKI szerint, ugyanakkor az EU-támogatások növekedése következtében a külső finanszírozás aktívuma lényegében változatlan marad, 3 milliárd euró lesz.
Összességében tehát a lakosság és a vállalkozások számára az ideinél valamivel könnyebb lesz a jövő év. Valószínűleg kevesebb cég csődjével kell számolni, és munkát találni is könnyebb lesz. A kormány tavaszra ígérte a nagy állami rendszerek átalakítását, amelyet a közgazdászok már régóta sürgetnek. Ennek inkább a hosszú távú növekedési pályára lehet hatása, optimális esetben sikerül csökkenteni a pazarlást, javítani a hatékonyságot az oktatásban, az egészségügyben és a közösségi közlekedésben, de az önkormányzatok helyzetének rendezése sem várathat már sokáig magára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.