Kötélhúzás - Izgalmas lesz a január a jegybankban

Karvalits Ferenc nem támogatta a jegybanki alapkamat emelését a decemberi kamatdöntésen – derül ki a nyilvánosságra hozott legutóbbi kamatdöntés rövidített jegyzőkönyvéből.

A tanács 4 tagja támogatta az alapkamata 25 bázispontos emelését 5,75 százalékra. Két tag, Bánfi Tamás és Csáki Csaba nem voltak jelen a döntésen. Ezt Csáki már korábban elmondta a Bloombergnek. A két tag valószínűleg nem támogatta volna az irányadó ráta emelését: Bánfi tipikusan „galamb”, vagyis a lazább monetáris politika híve. Csáki pedig elmondta: decemberben nem szavazott volna a szigorításra. Hozzátette: januárban még kevésbé hajlandó erre.

Ha Bánfi és Csáki jelen van, 4:3 lehetett volna az arány, így az alapkamat akkor is emelkedett volna. A januári kamatdöntés ezzel izgalmasabb lehet.

Fontos leszögezni, hogy Karvalits Ferenc és Király Júlia marad Simor András mellett a tanácsban tavasszal. Négy tag mandátuma lejár.

„Az 5 éves szuverén CDS-felár a november végén jellemző 330 bázispont körüli szintről 380 bázispont közelébe emelkedett. Ezzel párhuzamosan a közép-európai országok kompozit indexe érdemben nem változott, ami egyértelműen jelzi, hogy ebben a tekintetben Magyarország relatív pozíciója romlott az elmúlt hetekben. Az 5 éves magyar eurokötvény német kötvényhez viszonyított felára mintegy 30 bázisponttal emelkedett, ami szintén relatív romlásnak számított a régióban” – áll a jelentésben.

„Az 5- 10 éves kötvények iránt a korábbi hónapokban megszokottnál magasabb keresletet támasztottak az elsődleges forgalmazók, igaz, magasabb átlagos hozamszint mellett” – olvasható a jegyzőkönyvben.

A novemberi lépés meglepte a piaci szereplőket és a várt kamatpálya emelkedését okozta – ismeri el a monetáris tanács.

„A Monetáris Tanács egységes volt abban a tekintetben, hogy a kamatdöntés kapcsán a kiindulópontot továbbra is a novemberi inflációs prognózis jelenti, amely szerint változatlan monetáris kondíciók mellett 2012-ig a 3 százalékos cél fölött lehet az infláció.”

„A tanácstagok ugyanakkor megosztottak voltak az inflációs cél eléréséhez összességében szükséges kamatemelés mértékéről, és az esetleges további lépések időzítéséről” – áll a jegyzőkönyvben.

Csáki Csaba szerint a kamatemelés maximális mértéke 0,75 százalékpont lehet, eddig 0,5 százalékponttal szigorított az MNB.