BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Dermesztő: Újabb válságtól tart a jósprofesszor

Noureil Roubini, aki előre látta a világgazdasági válságot azt mondta, ha az olajárak elérik a 140 dolláros hordónkénti árfolyamot, az több fejlett országot újra válságba sodor.

A közgazdász figyelmeztetett arra, hogy a gazdasági fellendülés még törékeny. Azt is elmondta, hogy az Európai Központi Bank (EKB) biztosan hibát követ el akkor, ha túl korán emeli a jegybanki alapkamatot.

A helyzet érdekessége, hogy az EKB éppen az emelkedő inflációs nyomás miatt emelné a kamatot, mely nyomáshoz hozzájárul az olaj- és nyersanyagárak emelkedése. A kamatemelés hűti a gazdasági növekedést, ugyanakkor a jegybankok inflációs célja az árstabilitás, így küzdeniük kell az infláció ellen.

Axel Weber, az EKB Kormányzótanácsának tagja azt mondta a héten, hogy a jegybank ebben az évben akár 75 bázisponttal emelheti a kamatot.

Jean-Claude Trichet, a jegybank elnöke a március 3-ai kamatdöntés követően (1 százalékon tartották a kamatot) kijelentette: esélye van annak, hogy már áprilisban növekedhet a kamatszint.

Az euróövezeti infláció 2,4 százalékra emelkedett a múlt hónapban, mely a legmagasabb szint 2008 októbere óta, és meghaladja a jegybank 2 százalékos inflációs célját.

Ez hozzájárulna ahhoz, hogy a peri

riális euróövezeti államok kötvényhozamai tovább emelkedjenek, így az adósság finanszírozási költsége tovább emelkedne, és újabb államok kényszerülhetnének nemzetközi hitelcsomagra.

A görög 10 éves kötvények hozama a 13 százalékot súrolja, és Portugália is egyre drágábban jut hitelhez. Elemzők szerint hosszabb távon nem tarthatók fenn a magas hozamszintek.

A Moody’s hitelminősítő csütörtökön rontotta Spanyolország, a szuverén adósságválság egyik középpontban lévő államának hitelbesorolását. A Moody’s negatív kilátást hagyott az Aa2 besorolás margójára (további leminősítéssel nézhet szembe).

Ha az olaj ára olyan magasságokba emelkedik, mint 2008 nyarán, vagyis eléri a 140 dollárt, akkor több állam újra recesszióba süllyed – hívta fel a figyelmet Roubini.

A nyersolaj ára 102 dolláron áll, a mai nap több mint két dollárral esett. A közel-keleti feszültségek hajtották fel az olaj árát az utóbbi hónapban: Líbiában a kitermelési kockázatok is számottevőek.

A Brent minőségű olajat barrelenként 116,44 dollárért adták-vették, az ár közel két és fél éves csúcs közelében ingadozott, míg az amerikai könnyű nyersolaj ára 104,88 dolláros szinten tartózkodott még reggel. A Kadhafi-erők légi támadásokat hajtottak végre egy olajterminál ellen, a felkelők kezén lévő Ras Lanuf város közelében.

Az orosz tőzsde nyerheti a legtöbbet a magas kőolajáron, a nagy nyersanyagimportőrök – mint Törökország – viszont buknak rajta. A hazai részvényekre vegyesen hat a dráguló fekete arany, a Mol – mivel orosz alapanyagot is képes feldolgozni – jól járhat vele.

Nouriel Roubini kijelentette, hogy az Egyesült Államok gazdasági növekedése már elég erős ahhoz, hogy egy 15-20 százalékos olajár-emelkedést elviseljen, és ne essen újabb recesszióba. „A növekedés ütem azonban megrekedhet” – tette hozzá.

Az olajárak jelenlegi szintje nem vezet „jelentős” inflációemelkedéshez a fejlett gazdaságokban, mert éppen a súlyos recesszióból „lábadoznak”, és még mindig magas a munkanélküliség – fejtette ki véleményét Roubini.

Ebben a környezetben „a munkavállalóknak nincs sok eszközük a béremelésekre” – magyarázta. A munkanélküliség alacsonyan tartja az inflációt, így a kamatráta emelése a fejlett gazdaságokban hiba lenne – húzta alá Roubini.

A Nobel-díjas közgazdász-professzor Joseph Stiglitz arra figyelmeztet, hogy az Európai Unió elveszett fél évtizeddel” nézhet szembe, hasonlóan mint Japán, ha a kormányok végrehajtják a költségvetési megszorításokat, melyek aláássák a gazdasági fellendülést.

„Japánban – ahol túl korán próbálták meg a költségvetést egyensúlyba hozni – 1997-ben és 1998-ban az ország újabb elveszett fél évtizeddel nézhetett szembe” – mondta a Columbia Egyetem közgazdásza. „Európa valóban hasonló kockázatokkal néz szembe” – húzta alá a Bloomberg Rádióban Stiglitz.

A Bank of England ma 0,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ahol szintén felerősödtek az inflációs aggodalmak, de a Kormányzótanács többsége fontosabbnak tartotta a gazdaság talpra állásának támogatását.

„Az Egyesült Királyságban komplikált a helyzet, mert még mielőtt elkezdődtek volna a monetáris és fiskális megszorítások a gazdasági növekedés negatív volt az előző év utolsó negyedévében” – mondta Roubini.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.