Médiatörvény: újabb csaták jöhetnek

Megszavazta a parlament tegnap a médiatörvény módosítását. A főbb változások közé tartozik, hogy a hiteles, gyors és pontos tájékoztatás követelménye a média kötelezettségeit taglaló részből átkerül a közönség jogairól szóló passzusba, tehát ennek biztosítása nem az egyes médiumok, hanem a médiarendszer egészének feladata lesz. Az új törvény rendelkezik arról is, hogy a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék nyilvántartásba vétele nem feltétele a tevékenység megkezdésének.

További változás, hogy a blogokra, videoblogokra és egyéb, személyes jellegű közlésekre nem vonatkozik a törvény, a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltatóra bírság csak akkor róható ki, ha bizonyítható a rosszhiszeműség. (Vagyis a médiaszolgáltató csak azért telepedett le más tagállamban, hogy megkerülje a magyar szabályozást.)

A törvényjavaslat indoklása szerint a mostani módosítás összességében nem eredményez lényeges újraszabályozást, és ilyen igénnyel a médiatörvényt vizsgáló Európai Bizottság (EB) sem lépett fel. Jonathan Todd, Neelie Kroes médiaügyekért felelős uniós biztos viszont a múlt héten magyar újságírók előtt úgy fogalmazott: fontos változásokról van szó. Szerinte a médiatörvény ezután sem kerül majd ki az EB látóköréből, így például vizsgálni fogják, hogy a változtatások megfelelnek-e az EB és a kormány által korábban kötött megállapodásnak. Utalt arra, hogy az általuk lefolytatott vizsgálat korlátok között mozgott: csak azokat a területeket monitorozták, amelyeket szabályoz az uniós jog.

Mint mondta, a médiapluralizmus vagy a médiahatóság függetlensége nem szerepel ezek között, márpedig a médiatörvény kritikusai szerint épp ezek az értékek kerültek veszélybe a törvény által. A Médiatanács függetlensége – teszik hozzá – már csak azért sem biztosított, mivel az kizárólag a Fidesz által delegált tagokból áll. A bizottság egyébként korábban kezdeményezett egy olyan jogszabályt, amely lehetővé tette volna a médiahatóság vizsgálatát, de a tagállami érdekeket képviselő tanács megakadályozta annak elfogadását.

Szintén nem tartja elégségesnek a médiatörvényen elvégzett módosításokat Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért civilszervezet politikai szabadságjogok programvezetője. Mint azt korábban lapunknak elmondta, az EB vizsgálata csak egy „nagyon szűk területre” terjedt ki, és a törvénnyel továbbra is „nagyon súlyos alkotmányossági problémák” vannak. A médiahatóság függetlenségével kapcsolatos kételyek mellett példaként említette a közszolgálati rendszer finanszírozásának átláthatatlanságát.

Elégedetlen a magyar médiatörvény változásaival az Európai Parlament négy frakciója, amelyek a BruxInfo szerint közös határozattervezetben kívánják elítélni a médiatörvényt. A szocialisták, liberálisok, zöldek és az Egyesült Baloldal által jegyzett dokumentum arra szólítja fel a kabinetet, hogy állítsa vissza a médiafelügyelet függetlenségét, vonja vissza a média működését szabályozó törvényeket, ha bebizonyosodik róluk, hogy nincsenek összhangban az EU-alapszerződés, az EU-jog és az Alapvető Jogok Chartája szellemiségével.

A dokumentum felrója a bizottságnak, hogy csak a belső piaci elvek és az Alapvető Jogok Chartája alapján vizsgálta meg a médiatörvényt, és mindössze három pontot kifogásolt benne. A határozattervezetet ma nyújtják be a frakciók, és csütörtökön szavaz róla az EP. Elfogadására kicsi az esély, mivel az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt már jelezte: elégedett a kormány és az EB közötti megállapodással.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiabiztosa Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek levélben fejezi ki a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait

2010. december 23.

Orbán Viktor miniszterelnök kijelenti: „eszünk ágában sincs” változtatni a médiatörvényen

2010. december 29.

Navracsics Kroesnek írt válaszlevelében visszautasítja a fenntartásokat, és védelmébe veszi a törvényt

2011. január 6.

A médiatörvényről is tárgyalt Kroes a magyar kormány képviselőivel Budapesten

2011. január 21.

Kroes újabb levele Navracsicsnak, amelyben a törvény három pontjával kapcsolatban fogalmazta meg kételyeit és kért további felvilágosítást. Kovács Zoltán államtitkár szerint a bizottság csak technikai jellegű kérdéseket fogalmazott meg

2011. január 31.

Navracsics újabb válaszlevele Kroesnak, amelyben választ ad Kroes kérdéseire, és szakértői egyeztetést kezdeményez

2011. február 7.

Tárgyalás Brüsszelben a magyar kormány szakértői és az Európai Bizottság között

2011. február 16.

Megállapodás a módosításokról

Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiabiztosa Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek levélben fejezi ki a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait

2010. december 23.

Orbán Viktor miniszterelnök kijelenti: „eszünk ágában sincs” változtatni a médiatörvényen

2010. december 29.

Navracsics Kroesnek írt válaszlevelében visszautasítja a fenntartásokat, és védelmébe veszi a törvényt

2011. január 6.

A médiatörvényről is tárgyalt Kroes a magyar kormány képviselőivel Budapesten

2011. január 21.

Kroes újabb levele Navracsicsnak, amelyben a törvény három pontjával kapcsolatban fogalmazta meg kételyeit és kért további felvilágosítást. Kovács Zoltán államtitkár szerint a bizottság csak technikai jellegű kérdéseket fogalmazott meg

2011. január 31.

Navracsics újabb válaszlevele Kroesnak, amelyben választ ad Kroes kérdéseire, és szakértői egyeztetést kezdeményez

2011. február 7.

Tárgyalás Brüsszelben a magyar kormány szakértői és az Európai Bizottság között

2011. február 16.

Megállapodás a módosításokról -->