Többet tudnánk arról, mit is eszünk - az ár: drágulnának az ételek

Az Európai Parlament második olvasatban szavazott az élelmiszerjelölésekre vonatkozó szabályozásról, kiterjesztve ezzel a kötelezően a címkén szereplő információk körét. A képviselők döntése nyomán minden lényeges, a tápértékre vonatkozó információt (zsírtartalom, telített zsírsavak, szénhidrátok, protein, só) olvasható módon fel kell tüntetni a csomagolás hátsó oldalán. Az adatokat 100 grammos, illetve 100 milliliteres mennyiségre, valamint egy adagra vonatkoztatva is jelölni kell. Arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető olvasható szövegnek, még nem született pontos szabály.

A származási helyre vonatkozó kötelező jelölés körét is kiterjesztenék a képviselők. Eddig csak a friss marhahús, méz, olivaolaj, a zöldségek és a gyümölcsök esetében volt kötelező a jelölés. A mostani döntés nyomán ugyanígy jelölnék a sertés-, birka- és kecske-, valamint baromfihúst. A gyártóknak egyértelműen meg kell jelölniük azt is, ha egy összetevőt valami mással helyettesítettek.

A jelölési szabályok tehát szigorúbbak lettek, az európai fogyasztóvédelmi szervezeteket tömörítő BEUC azonban a fogyasztók cserbenhagyásaként ítéli meg a mostani szavazást, hangsúlyozva, hogy a képviselők elutasították azt a javaslatot, mely szerint a csomagolás elülső oldalán kellett volna feltüntetni a kulcsfontosságú tápanyag-információkat. A Legal Impackt brit csomagolástechnikai tanácsadó cég szakértője szerint a képviselők által megszavazott szabályozási csomag „őrület, hiszen ahelyett, hogy rendezné a jelenlegi szabályokat, csupán egy egyéni véleményeken alapuló kívánsági lista”. Phil Dalton a Food Manufacture szakportálnak nyilatkozva elvesztegetett lehetősnek nyilvánította a megszavazatott javaslatot, mivel az szerinte nem biztosítja a fogyasztók számára az átláthatóbb jelöléseket.

Az európai döntéshozók egyébként a Parlamenten belül is megosztották a kérdésben. A német jobbközép képviselők csoportját vezető Renate Sommer nem terjesztette volna ki a származási országra vonatkozó kötelező jelölést, mivel az szerinte komoly hátrányt okozna azzal, hogy egyes termékek diszkriminációjához vezetne a belső piacon. A Parlament végül a szocialisták, euroszkeptikusok, zöldek és baloldaliak összefogásával átvitte a szigorítást, de kérdéses, hogy azt ez Európai Bizottság, illetve a Tanács elfogadja-e majd.

Erre utal az is, hogy az uniós agrárminiszterek korábban leszögezték, hogy a tejtermékek, illetve a húsból készült áruk esetében tanulmányokat kell végezni a kötelező jelölésre vonatkozó előírás bevezetése előtt.

De nem ez az egyetlen módosítás, ami szinte biztosan megbukik majd az Európai Tanács előtt: a koleszterinszint növekedéséhez hozzájáruló transz zsírsavakat a képviselők döntése alapján fel kell tüntetni, de ez nem kivitelezhető – véli az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) tanácsadója. Szöllősi Réka szerint minden ilyen döntés esetében figyelembe kell venni, hogy az információk feltüntetése minden esetben növeli a gyártási költséget, amit végső soron a fogyasztónak kell állnia. Nem csak azért, mert a csomagolóanyagot a legtöbb gyártó egy évre előre megrendeli, hanem azért is, mert a tápértékek mennyiségének pontos méréséhez laboratóriumra van szükség.

A szigorítás tovább csökkenti az uniós termékek és különösen a kiscégek áruinak versenyképességét, főleg annak fényében, hogy ezzel párhuzamosan kaphatóak az EU-ban a harmadik országból származó, kevésbé szigorú követelmények szerint gyártott termékek is. Szöllősi Réka szerint a származási ország jelölésének kiterjesztése előtt ezért hatástanulmányokat kell végezni.

Az ÉFOSZ szerint a betűméret minimális mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy most már több szöveget kell elhelyezni ugyanakkora területen, éppen ezért a szövetség szerint a mostani 1,2 milliméterről ezt 1 milliméterre kéne csökkenteni. A szakértő szerint a szektor szeretné fenntartani az eddig nem vitatott jogot arra, hogy a csomagolás elülső oldalán az általuk választott adagra vonatkozó kalóriamennyiséget feltüntethessék.

Az EU egyébként éveken át tartó tárgyalásokat követően arra jutott, hogy előírásaiban nem határozza meg az elülső oldal fogalmát, így a tápértéktábla esetében nem is írta elő annak frontoldalra történő elhelyezését. Szöllősi Réka ebben nem lát ellentmondást, mint mondja, az élelmiszergyártónak az az érdeke, hogy megbecsülje és ne csapja be a fogyasztóit. A szakértő úgy látja, hogy a szabályozás már jövő januártól hatályba léphet. Ezt követően a gyártók összesen öt év türelmi időt kapnak arra, hogy minden előírásnak megfeleljenek.