Eddig jó volt a széljárás a magyar gazdaság számára

Az utóbbi két évben azonban gyűjthettek a német vállalatok akkora tartalékot, hogy nagyobb megrázkódtatás nélkül átvészeljék a következő időszakot is. Ugyanez sajnos nem mondható el a kisebb, pénzügyileg viszont nagyobb bajban lévő eurózónatagokról és Magyarországról sem.

Mivel nem jön váratlanul a korábbi húzóerő kiesése, így az előrejelzéseket még nem feltétlenül kell újragondolni. Még mindig inkább a magyar növekedés belső tényezői – a fogyasztás és a beruházás alakulása – hordoznak nagyobb bizonytalanságot. Hiába hagyott ugyanis több pénzt a nagyobb jövedelműeknél a kormány, az egyelőre nem hozta meg a várt hatást. Ilyen körülmények között veszélybe kerülhet a magyar gazdaság kedvező megítélése is.

Az elmúlt időszakban meglehetősen kedvező volt a széljárás a magyar gazdaságpolitika számára. A görög és a portugál problémák elvonták rólunk a pénzpiaci szereplők figyelmét, sőt, még ki is emelkedünk mostanában a mezőnyből azzal, hogy legalább vannak középtávú terveink. Szemben azokkal, akik csak a német gazdaság hajtóerejének a fennmaradásában bíztak.

Ez a nyár lesz a próbája a kormány strukturális terveinek. Ha nem sikerül olyan részletekkel előhozakodni, amelyek tetszenek a befektetőknek, akkor könnyen elveszíthetjük nehezen kivívott pozíciónkat. Amely amúgy is viszonylagos, hiszen még mindig nem kezelnek minket úgy, mint például a cseheket. Most nagyon nem kéne újra a címlapokra kerülni valami negatív hírrel (emlékezetes, hogy majdnem egy éve beszélt Kósa Lajos államcsőd közeli helyzetről). Remélhetőleg a kormány is érzi, hogy most sokkal inkább szükség van a megfontoltságra, mint az eddigi kormányzása során bármikor.