Otthonvédelmi akcióterv: túl sok a homályos pont

A kormánynak és a bankoknak egy hónapnyi idejük maradt, hogy kidolgozzák a részleteket és felkészüljenek a végrehajtásra, ugyanis júliustól feloldják a kilakoltatási moratóriumot.

A várakozásoknak megfelelő adósmentő csomagot jelentettek be tegnap a kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői. Az otthonvédő akciótervnek nevezett program részét képezi a devizahitelek törlesztőrészleteinek fix árfolyamon történő forintra váltása, a nem fizető adósok ingatlanjainak fokozatos elárverezése, a nemzeti eszközkezelő társaság felállítása és a kisebb lakásba költözők hiteleinek támogatása.

A kormány és a bankszövetség azonban nem állapodott meg a bankok különadójának csökkentéséről, a hitelezés ösztönzéséről és a hitelintézeteknek az ingatlanjuknál nagyobb értékkel tartozók terheinek csökkentéséről. Az egyezség látszólag újraindítja az euróalapú lakáshitelezést, ám azt csak nagyon magas jövedelműek vehetnék igénybe.

A csomag első eleme szerint az adósok kérelmezhetik, hogy svájcifrank-alapú hiteleik törlesztőrészleteit 2014. december 31-ig 180 forintos árfolyamon váltsák át forintra. Ugyanilyen árfolyamgát eurónál 250, száz japán jennél 200 forint lesz. A különbözetet 2015 után kell megfizetni a banknak, amely a budapesti irányadó kamatláb (Bubor) mindenkori értékét számolja fel a kölcsön kamataként. A hitelre az állam 1,5 százalékos díjért garanciát vállal a bankoknak. Ez a frankalapú hiteleknél a törlesztések mintegy 17-18 százalékos, átlagosan havi 15 ezer forintos csökkenését jelenti. Ugyanakkor egy átlagos nagyságú frankalapú hitelnél ez számításaink szerint 2015. január 1-jén mintegy 830 ezer forinttal növeli meg a hitelfelvevő adósságát.

A megállapodás szerint a kormány július 1-jén feloldja a kilakoltatási moratóriumot, a bankok viszont vállalták, hogy csak fokozatosan árverezik el a nem fizető adósok ingatlanait. Így 2015 januárjáig a nem fizető lakáshitelek felétől szabadulhatnak meg a bankok. Az viszont nem derült ki a bejelentésekből, hogy mi lesz a többi érintett hitellel, és milyen alapon sorolják be a negyedévekbe a hiteleket a bankok.

A csomag része egy nemzeti eszközkezelő társaság felállítása, amely egyrészt megvásárolná és régi tulajdonosaiknak bérbe adnáaz érintett lakások egy részét, valamint bérlakásépítésbe kezdene az ingatlanjaikat eladni kényszerülők számára. A társaság működéséről csak annyit tudhattunk meg, hogy 2012-től negyedévente legfeljebb néhány ezer ingatlant vásárolhat meg az adósoktól. A társaság tervezett tőkéjéről, a finanszírozás és a megvásárlandó lakások kiválasztási módjáról nem beszéltek a sajtótájékoztató résztvevői.

Az akcióterv elvben visszaállítja az euróalapú lakáshitelezés lehetőségét. Ezzel azonban csak nagyon kevesen élhetnek majd. A megállapodás értelmében ugyanis csak azoknak a hitelkérelmeit fogadják el a bankok, akik devizában kapják a jövedelmüket, és legalább a minimálbér 15-szörösét keresik, ez jelenleg havi bruttó 1,270 millió forint. A csomag ötödik eleme szerint azok az adósok, akik hitelüket nem tudják fizetni és készek kisebb értékű ingatlanba költözni, legfeljebb öt évig évi 3,5 százalékos kamattámogatást kaphatnak az államtól. Kérdéses: az állam és a bankok hogyan ellenőrzik majd, hogy az adós önként vagy kényszerből költözik kisebb lakásba, valamint az is, hogy a költözők közül mindenkinek jár-e ez a támogatás.

A közös sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy a kormány tovább folytatja a tárgyalásokat a bankszövetséggel, és néhány hónapon belül megegyezhetnek például a hitelezés ösztönzéséről vagy az ingatlanjaik értékénél nagyobb adósságot viselők hiteleinek kezeléséről.

A miniszter szerint azonban a banki különadók jövőjéről csak jóval később születhet döntés. Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy a bankokat terhelő különadók az államadósság elleni harc szerves részét képezik. A kormányfő kijelentéséből következik, hogy a kormány csak komoly feltételekkel vagy egyáltalán nem hajlandó ennek az elvonásnak a csökkentésére. A miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az akcióterv megvalósítása érdekében a kormány törvénytervezetet terjeszt az Országgyűlés elé.

Azt azonban nem közölte, hogy mikor tárgyalja és fogadja el a jogszabályt. Így az sem világos, hogy mikortól léphetnek érvénybe az adósmentő csomag elemei.

Azokat állami forrásból, külön törvény alapján hozták létre, és működésüket több szerv is ellenőrizte.

Finanszírozásuk vagy állami forrásból, vagy kötvénykibocsátásból és hitelfelvételből történt.

Malajzia eszközkezelő társaságát 80 százalékban piaci kötvénykibocsátásokon keresztül finanszírozta, Koreában ez az arány 99, Thaiföldön pedig 95 százalék volt.

A piaci alapokon nyugvó működéssel elkerülhető, hogy az állam komoly pénzügyi veszteséget szenvedjen el.

A 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság idején Törökország, Írország és Nigéria is eszközkezelő felállításába kezdett, ezek csak a közeljövőben kezdik meg a tevékenységüket.

Azokat állami forrásból, külön törvény alapján hozták létre, és működésüket több szerv is ellenőrizte.

Finanszírozásuk vagy állami forrásból, vagy kötvénykibocsátásból és hitelfelvételből történt.

Malajzia eszközkezelő társaságát 80 százalékban piaci kötvénykibocsátásokon keresztül finanszírozta, Koreában ez az arány 99, Thaiföldön pedig 95 százalék volt.

A piaci alapokon nyugvó működéssel elkerülhető, hogy az állam komoly pénzügyi veszteséget szenvedjen el.

A 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság idején Törökország, Írország és Nigéria is eszközkezelő felállításába kezdett, ezek csak a közeljövőben kezdik meg a tevékenységüket. Kronológia - 2010. június: A kormány közzéteszi 29 pontos akciótervét, amelynek része a Nemzeti Eszközkezelő Társaság létrehozása.

- 2011. február: Megkezdődnek az egyeztetések a Magyar Bankszövetség és a kormány között az intézkedéscsomagról.

- 2011. március 4.: Gyuris Dániel, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese bejelenti, hogy napokon belül kör-vonalazódhat a helyzet megoldása.

- 2011. május 14.: A Magyar Hírlap közzéteszi a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás tervezetét.

- 2011. május 18.: A Reuters közzéteszi Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét, amely változásokat tartalmaz az utolsó ismert változathoz képest.

- 2011. május 20.: Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója bejelenti, közel a megállapodás, melyet várhatóan május 24-én hoznak nyilvánosságra.

- 2011. május 24.: Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közli: május 26-án ismertetik a részleteket.

- 2011. május 30.: A kormány és a Magyar Bankszövetség képviselői bejelentik az akciótervet.

-->