Milliárdosok hobbija az orosz foci
Az orosz labdarúgásba jelenleg árad a pénz, a klubok költségvetése az európai topligák klubjaival vetekszik. A kelet-európai 1989–91-es rendszerváltás előtti időszakban még a szovjet labdarúgást is a politikai célú finanszírozás, működtetés jellemezte. „A rendszerváltás és az azzal járó forráshiány miatt az orosz labdarúgás a perifériára szorult mind szakmai, mind működtetési értelemben” – mondta lapunknak András Krisztina közgazdász.
A Budapesti Corvinus Egyetem Sportgazdaságtani Kutató Központjának igazgatója szerint Nyugat-Európa labdarúgása ebben az időszakban már üzleti alapokra helyeződött. Tisztán üzleti alapokon elindult az UEFA Bajnokok Ligája (BL), illetve az 1970-es évek kommercializá-lódását a hivatásos labdarúgásban a kapitalizálódás, a tőke befektetés jellegű beáramlása jellemezte. András Krisztina arra emlékeztetett, hogy az 1990-es években az orosz futball teljes privatizáción esett át, amelyet azóta az állam és a magánszféra vegyes finanszírozású, „utolérés tőkével” módja jellemez.
A kormány elrendelte: a privatizációban létrejövő nemzeti, sokszor állami akaratot tükröző nagyvállalati tőke megtakarításaiból, nyereséges működéséből biztosítson forrásokat a csapatokat működtető futballcégeknek. A dúsgazdag tulajdonosok – magánszemélyek vagy a kitermelő ipar és a pénzügyi szektor nagyvállalatai és annak vezetői – komoly politikai szerepvállalással is bírnak (Szulejman Kerimov az orosz parlament tagja, Ramzan Kadirov Csecsenföld, Alekszandr Tkacsov pedig Krasznodar kormányzója).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.