Szimbolikus kormányintézkedésre lő az IMF

„A második, a kettes számú intézkedés, hogy vezessük be az egykulcsos családi jövedelemadót” – ezekkel a szavakkal jelentette be Orbán Viktor a Parlamentben 2010 júniusában az adórendszer egyik fő változását. Az első számú intézkedés egyébként a társasági adó módosítása volt. Az érvek akkor több rétegűek voltak: egyrészt, hogy ezzel egységnyivel nagyobb jövedelem - a kormány olvasatában: egységnyivel több munka - adója is pontosan egységnyivel több lesz, vagyis igazságosabbá válik a rendszer, másrészt a környező országokhoz képest meglévő versenyhátrányra hivatkozott a kormányzat.

Harmadikként úgy kalkulált a kabinet, hogy a nagyobb jövedelműeknél hagyott pénz felpörgeti a belső fogyasztást, politikai vetületként pedig vélhetően a Fidesz bázisát adó jól kereső felső-középosztályt is jutalmazni akarták. A terv aztán a bírálók szerint több léket is kapott: egyrészt ezzel évi 5-600 milliárd bevételt engedett el a kormányzat, másrészt a havonta érkező KSH-adatokból az látszott, hogy a fogyasztás nem növekedett, valószínűleg főként a rosszul megválasztott bevezetési időpont, kedvezőtlen gazdasági környezet miatt. Mindeközben kiderült az is, hogy különböző technikai szabályokkal, a szuperbruttó, félszuperbruttóval a gyakorlatban még nem lett egykulcsos az adórendszer.

Ettől függetlenül a kormányzat elkötelezett maradt az egyetlen kulcs mellett, olyannyira, hogy kétharmados törvényben rögzítették 2013-as bevezetéssel az egységes, arányos fizetési kötelezettséget, ami nem csak az adóra, hanem a járulékokra is vonatkozik. Orbán Viktor pedig a gazdasági tárgyú sarkalatos törvényekről lapinterjúban azt mondta, a következő tíz kormány kezét kötné meg mindezzel. Az egykulcsos adó lényegében a kormányzati politika egyik szimbólumává, sarokkövévé vált.
Ezért hozhatja Orbán Viktort különösen kellemetlen helyzetbe az IMF, ha igaz, amit egy névtelen bennfentes szivárogtatott ki a Bloomberg hírügynökségnek. Azt mondta, a hitelprogram egyik fontos eleme, feltétele lehet az egykulcsos adó megváltoztatása. Nem feltétlen a teljes eltörlése – magyarázta a forrás –, hanem akár a kedvezményekkel elért progresszivitás.

Az már korábban kiderült, hogy az IMF-EU hitelnek kemény feltételei lesznek. Christine Lagarde, a Valutaalap vezérigazgatója korábban kijelentette, hogy még a hivatalos tárgyalások kezdete előtt makrogazdasági egyensúlyt javító lépéseket vár a magyar kormányzattól, virágnyelven követelve kiigazításokat. Sajtóhírek szóltak arról is, hogy az IMF feltételei között szerepelhet a jegybanki függetlenség visszaállítása, a Költségvetési Tanács megerősítése, a válságadók fokozatos kivezetése, illetve a közösségi közlekedési vállalatok átszervezése is.
Ez azonban az első olyan ügy, amelyben Orbán egyik fő intézkedésére „lőhet” az IMF, ezzel arra kényszerítve a kormányfőt, hogy feladja eddig szilárdan tartott álláspontját.

Világosan kiolvasható eközben az uniós tisztségviselők nyilatkozataiból: Brüsszel is letérítené a magyar kormányt arról az útról, melyen halad, és ehhez minden jogi eszközét és politikai erejét felhasználja. Az elmúlt napokban három kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel a jegybank, a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi biztos ügyében, és közölte azt is, hogy folytatják a túlzottdeficit eljárást. Barroso bizottsági elnök tegnap azt mondta, a jegybanki függetlenség feltétele a tárgyalásoknak. Az IMF és az EU többször is közölte: azonos állásponton vannak a felmerült kérdésekben.

A Bloomberg értesülésére még nem reagált a magyar kormány, a többi ügyben viszont az utóbbi időszakban jobbára engedékeny nyilatkozatokat tesznek a magyar politikusok. Orbán Viktor levélben jelezte Barrosonak, hogy kész megoldásokat keresni a felvetett problémákra. A levélben Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint a kormányfő leszögezte, hogy a magyar kabinet rugalmas és nyitott a konzultációkra. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a bécsi Euromoney konferencián jelentette ki tegnap, hogy a kormány az Európai Bizottsággal kialakult vita mielőbbi rendezésére törekszik, nem akarja, hogy az ügy az Európai Bíróság elé kerüljön. „Amennyiben az Európai Bizottság által megnevezett pontok sértik az európai uniós szerződést, a kormány, illetve a parlament meg fogja változtatni azokat” - mondta.

Ugyanezen a konferencián Simor András jegybankelnök újságíróknak arról beszélt, hogy élénk viták voltak a kormány és az Európai Bizottság között. „Több kormánytag, köztük a miniszterelnök is kijelentette, hogy a kormány tiszteletben fogja tartani a nemzeti bank függetlenségét. Nem tehetek mást, mint hogy hiszek a miniszterelnöknek” – mondta Simor András.

További részletek a mai Világgazdaságban