Miért zuhan a magyar gazdaság? - Így látja az elemző

A negatív meglepetést elsősorban a februárban hatalmasat zuhanó építőipar okozta, mivel a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye (feltehetően a szélessávú mobilhálózatok fejlesztésének köszönhetően) növekedett – mutatott rá Suppan Gergely.

„A második negyedévben a Mercedes gyár indulásának köszönhetően továbbra is növekedést várunk negyedéves összehasonlításban, így a magyar gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azonban ez feltehetően nem lesz elég arra, hogy az éves alapú GDP növekedést mutasson” – vélekedett. Hozzátette, ezért az idei évre szóló korábbi 0,5 százalékos növekedési előrejelzésünket feltehetően 0-0,5 százalék közötti visszaesésre módosítjuk.

„A fogyasztás feltehetően újra visszaesett, míg a beruházások visszaesése folytatódhatott, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig jelentősen szűkülhetett. Némi reményt adhat, hogy márciusban megugrott az ipar külföldi új rendelései és rendelésállománya, amit részben a Mercedes üzem indulása okozhatott” – írta a TakarékBank vezető elemzője.

Kiemelte, hogy a német konjunktúra igen vegyes képest mutat: miközben a beszerzési menedzser indexek nagyot estek az utóbbi hónapban, a szélesebb merítésű Ifo index és a ZEW index a német gazdaság további növekedését vetítik előre. A német GDP az első negyedévben bőven meghaladva a várakozásokat, 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, valamint 1,7 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest

Igen vegyes képet mutatnak a régiós országok. Szlovákia GDP-je messze meghaladva a várakozásokat 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, és 3,1 százalékkal a tavalyihoz képest. Ezzel szemben Csehország messze alulmúlva a 0,1 százalékos növekedési előrejelzést 1 százalékkal esett vissza mind negyedéves, mind éves alapon, ezzel a cseh gazdaság már a harmadik negyedéve mutat visszaesést.

A román gazdaság szintén gyengébben teljesített, 0,1 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 0,3 százalékkal nőtt, így a román gazdaság technikai recesszióba süllyedt a tavalyi utolsó negyedéves visszaesést követően.